Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - MIKÓ ÁRPÁD: Reneszánsz, magyar reneszánsz, magyarországi reneszánsz. Részletek egy stíluskorszak kutatásának történetéből

leményekben, az Archaeologiai Értesítőben, a bécsi Central­Comission közleményeiben és egyebütt jelentek meg, nagy rendszerességgel, az 1860-as évek közepétől kezdve. A Cent­ral-Commission, a Műemlékek Országos Bizottsága, sőt még a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Min­den tiszteletünk mellett megmondhatjuk, hogy szorgalmas műkedvelő volt — történészként is, rajzolóként is. Saját korá­nak mércéjével sem állta meg a tudományban a helyét. 50 Jel­lemző, hogy a bártfai városháza történeti forrásainak csak töredékét hasznosította monográfiájában — és persze jellemző az is, hogy a hazai kutatás a legutóbbi időkig csak az általa közölteket ismerte és idézte. 51 Rajzai többnyire pontatlanok; nemcsak arányaik hibásak, hanem részletformáik is szabadon költöttek. Feliratmásolatairól jobb volna nem beszélni. Csak egyetlen (végkicsengésében pozitív) példa: a lőcsei Urbano­vicz-epitáfium — a főoltárt alkotó Pál mester nevének meg­örökítője — feliratát legbővebben az ő rajza őrizte meg. Igaz, hogy a szöveg nem ott fut, ahova ő rajzolta, mégis az egyik szárny (akkor még kibetűzhető) bibliai citátumait csak ő ol­vasta el — ám sajnos ő sem végig. 32 Az első önálló, reneszánsz tárgyú, összefoglaló munkát mindenesetre Myskovszky Viktor írta Magyarországon. 33 Építészettörténeti áttekintése akadémiai székfoglalója volt 1881-ben. A gondolatmenet az egyetemes művészettörté­netből indult. Nagy vonalakban — ám elég hosszasan — átte­kintette az itáliai reneszánsz építészetet, valamint a spanyolt, a franciát, az angolt és a németet is. Szakaszolta is, gondosan. Itáliában 1580-tól hanyatlott le a reneszánsz a barokk festői törekvéseivel — az oszlop díszítménnyé „aljasul", írta —, „s ez volt a renaissance sírja". A német reneszánsz csak a 17. század végével kezdett hanyatlani, amikor a barokk megtámadta a reneszánsz építészet „szervezetét, és az ún. rococo ízléstelen formáival áraszt[otta] el a korszak műalkotásait." 34 Azért emeltem ki e két országot, mert ezek a legfontosabbak a hazai reneszánsz szempontjából. Myskovszky azt tartotta különö­sen hangsúlyozandónak, hogy a reneszánsz stílus nem Né­metországon keresztül érkezett hozzánk, mint ezt hirdették sokan, hanem közvetlenül Itáliából, amire igazán büszkék le­hetünk. ,,[A] renaissance egyenesen Olaszországból jutott ha­zánkba, és pedig sokkal előbb honosuk meg, mint Európa többi országaiban." Mindezt Mátyásnak köszönhetjük. 33 Tárgyi bázisa a szerzőnek szűkös, de szinte mindenre hivat­kozott, amit akkor ismerni lehetett: kőfaragványokra, épüle­tekre, írásos forrásokra. Visegrádot említette első helyen, Vajdahunyadon az Aranyház, Budán — a Nemzeti Múzeum­ban őrzött — kőfaragványok jelentették a hivatkozási alapot; utóbbiak firenzei stílusát emelte ki. Ez is fontos Leitmotiv lesz, máig. Vác (Báthory Miklós címerköve), Kassa (Szat­mári György címere), Esztergom (Bakócz-kápolna), Bács (a Henszlmann Imre ásatásán előkerült töredékek) és Bártfa (a városháza, amelyről Myskovszky írt részletesen) a Jagelló­kor fontos objektumai. Mohács a választóvonal, a Felföldön ez után „a renaissance virágzásának fénypontját érte el" Volt-e olyan, hogy „magyar renaissance", kérdezte. Csak keveset is­merünk az emlékekből, ,,[m]indazonáltal tagadhatatlan, hogy a már eddig ismeretes renaissance stílusjegyű műalkotásaink­tól bizonyos magyar nemzeti jelleget elvitatni nem lehet". 36 Érdekes, hogy a pártázatot — bár regisztrálta — nem tekintette nemzeti stílusjegynek; a „felvidéki pártázatos reneszánsz"­ot nem Myskovszky találta fel. A szobrászatot a síremlékek képviselték, ezt részben a Nemzeti Múzeum gipszmásolat­gyűjteménye, részben saját kutatásai alapján ismertette. Myskovszky egyébként Erdélyről szinte egyáltalán nem írt semmit; az ottani síremlékek közül egyedül Izabella királyné gyulafehérvári tumbáját említette, azt is a gipszmásolat alap­ján. 37 A kötetben a Dunántúl sem kapott szerepet.Végezetül nem szabad elfeledni azt sem, hogy a szerző számára a 15-17. századi „renaissance" a 19. század második felében újra ki­bontakozó „renaissance" példájaként is érdekes, sőt, az új stí­lus ama régi folytatása, kiteljesítése volt. 58 Az a nagy album, amely száz rajzát tartalmazza, néhol valósággal a mintakönyv benyomását kelti: intarziadíszes bútormezők, brokátmustrák, vasrácsok, építészeti részletek éppúgy megtalálhatók benne, mint az épületek távlati képei vagy alaprajzai. 39 Myskovszky munkássága - főleg rajzai — erősen hozzájá­rultak a magyarországi reneszánsz művészet képi kánonjának kialakulásához. Rajzainak dátumai a MOB rajztárában — az 1905-ös katalógus szerint - az 1860-as évek második felétől 1901-ig futottak. 60 Tárgyait a Felföld északi megyéiből - Ár­vától Zemplénig - választotta ki. Roppant tanulságos annak 13. A bártfai városháza lépcsőtornya, 1506—1507 (Myskovszky 1879-1880)

Next

/
Oldalképek
Tartalom