Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - Kiss ERIKA: Ötvösművek a 16-17. századi Magyarországon

műve: ToRANOVÁ 1975. A román fejedelemségek számára készített er­délyi munkákról: NICOLESCÜ 1968; NlCOLESCU 1973; MARICA GUY 1973; KLUSCH 1988; HELLER 2000; HELLER 2007. 16 KŐSZEGHY 1936. A jegykutatás újabb eredményeire lásd: GROTTE I-X; valamint: GROTTE ADATOK I-V. 17 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Otvösgyűjtemény, Itsz.: 1940.19. GALAVICS 1986, 57-58, 23. színes kép. 18 Originale testamentum principis Pauli Esterházy Regni Hungáriáé pa­latini anno 1685. Budapest, Magyar Országos Levéltár. Az Esterházy csa­lád hercegi ágának levéltára, Fasc. G. No. 58. Rep. 4. 22. cs. 19 A láncot egykor feleségének adta nászajándékul, de a függőt megtartotta, nehogy az később — felesége egy következő házassága és esetleges halála révén - egy másik családhoz kerüljön. Vö. Bálintitt Zsigmond végren­delete, 1687. január 20. Közli: RADVÁNSZKY III, 344. 20 Báthory Zsigmond magával vitte kincseit, Báthory Gábor és Rákóczi Zsigmond üres kincstárat hagyott utódaira. A Bethlen Gábor végren­delete és a hagyatéka körül zajló vitákkal kapcsolatosan számolhatunk fejedelmi tárházzal, melynek legalábbis egy része I. Rákóczi György ke­zére került. A kortársak többször is megemlítik, hogy jelentős készpénz maradt Bethlen után. A magyar műgyűjteményekről lásd: ENTZ 1937. 21 Elsősorban a fegyverek, lószerszámok között találhatók ilyen „neves" da­rabok. Közülük több is Jankovich Miklós gyűjteményével került a Ma­gyar Nemzeti Múzeumba. Vö. KOVÁCS S. 1997, 179-194. A 19. század végén egy egész kis katalógus jelent meg egy bizonyos Lozinski lengyel úr tulajdonában lévő Báthory-kincsekről.Vö. SzÁDECZKY 1898. 22 Például Szilágyi Nagy Péter Báthory István úrnak egy öreg násfát, a „kis urnák" (Báthory Zsigmondnak) pedig egy süvegre való „phenix tollat" hagyott (1577). Közli: K[OMAROMY] A[NDRÁSJ. Történelmi Tár 1905, 280. 23 A 15-16. századra vonatkozóan vö. FRITZ 1982, 87. 24 A francia királyi udvarban a 14—15. század fordulóján az argentier intézte a beszerzést, ő tárgyalt a szállítókkal, és az ő feladata volt a leltározás is. Többnyire ötvös is volt, munkája szakmai jellegű volt. Az osztrák Habs­burgok udvarában a 16. század elején már szintén szétvált a kincstári művek és a használati ezüstök tárolása. A Silberkammerer poszt betöltője bizalmi ember volt, nemesi familiáris, aki a tárházba nem volt bejáratos. A Silberkammerben a mindennapi és az ünnepélyes, formális étkezéseken használt ezüstműveket együtt tárolták (Tafelsilber és Zierstücke együtt). 25 Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári palotájának összeírásában az „Arany pohár székhez ualo ezkeozeok" között felismerhető a híres Pál­ffy-serleg. A tárházbéli edények is részei voltak az ünnepi bankettek lát­ványosságának. Vö. BARANYAI 1959-1960, 243. 26 Efféle tárolási mód a 16-17. század fordulóján jellemezte a nagy európai tárházakat. Például a 16. század végén Bajor Mária, Stájer Károly főher­ceg felesége javainak inventáriumában (1587). Jahrbuch der kunsthisto­rischen Sammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses 13 (1892/11) CLV-CLIX, 9537. szám. 27 Rákóczi Zsigmond esküvőjére, Patakra szállított óntálakról: 1651 .június 10. „...érkezek Feiervarról urunk szekere, melyen visznek Patakra 800 óntálakat". Kolozsvár város számadáskönyvei XXVI/b. II. 67, Kolozs me­gyei Állami Levéltár; Batthyány Ádám leánya, Eleonóra és Esterházy László lakodalmára ezüstedényeket kért - és kapott - kölcsön Csáky Lászlótól. 1650. március 19. Rohonc. Csáky László szolgája, Balogh Mi­hály pohárnok a következő ezüstedények visszaadásáról ad elismervényt: „Nagi eöregh ezwst tall 3, czimeres tall 12, czimeres ezwst tányérok 24, aranjos széleő uy czeszeket címereseket 12, aranyos karimayu ezwst cse­szek egi tokban 24"; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet Levéltári Gyűjteménye, Iványi Béla regesztái. 28 SZAL.4Y 2001; BOBROVSZKY 1980. 29 A fejedelem (Rákóczi Zsigmond) húga menyegzőjére egy aranyos virá­gos kupát visznek fl. 27. d. 50 értékben a kolozsváriak (1608. november 12.) Kolozsvár város számadáskönyvei, 12a XXV. 19. Ára alapján a tárgy körülbelül 2 gira súlyú lehetett, mely az udvari főemberek szokásos újévi ajándékának felel meg ebben az időszakban; 1630. május 22. Éppel Mi­hálytól vétetnek Apafi uramnak „bizonyos hasznos szükségért" egy ara­nyos ezüst pohárt. Kolozsvár város számadáskönyvei, 18/aVII. 310. 30 Szőnyegek ajándékozása Erdélyben, de aVelencei Köztársaságban is gya­kori volt.Vö. DURCHHARDT 1975,351. 31 Basta generálisnak „olasz gyümölcsöt" küldtek Gyulafehérvárra 2 nagy „iskatuláyban" 1602-ben: Kolozsvár város számadáskönyvei, 1602/XXX. 82. 32 Vö. DURCHHARDT /975,345-362. 33 A francia királyi udvarban a 17. századtól a készpénz lesz a legelterjed­tebb ajándék.Vö. DURCHHARDT /975,350. 34 Bethlen Gábor végrendeletében emlékezetül hagyja, hogy ,,[a] consig­natiokból a követek megmutogathatják, melyik, mikor, mennyit vitt, és extraordinarié is sokszor miket vittenek... (...) Csak az eleitől fogva ide küldetett sok törökökre mennyit költöttem légyen, a deákoknál levő re­gistrumokból mehetnek végére.. ."Bethlen Gábor végrendelete. In: Er­dély Öröksége. Erdélyi emlékírók Erdélyről, IV. A fejedelem. Szerk. MARKAI LÁSZLÓ. Budapest [1942] 132. 35 Az ajándékozásnak a társadalmi érintkezésben játszott szerepére: DUIN­DAM, JEROEN: Myths of Power. Norbert Elias and the Early Modern Eu­ropean Court. Amsterdam [1995] 176—179.További irodalommal. 36 Bethlen Gábor felesége, Brandenburgi Katalin portai athnaméjü átadása­kor a szultán csak kevés és gyatra kaftán-ajándékot küldött, melyet Beth­len — hogy szégyenben ne maradjon — kénytelen volt a saját tárházából „becsempészett" darabokkal kiegészíteni. 37 A Garam-menti bányavárosokban a 17. század közepéig élő gyakorlat volt, hogy az újonnan megválasztott bírót a céhek megajándékozták. A bíró nevével díszített ezüstkupát a 17. század folyamán az ezüstkanál váltotta fel. E jelenséget EvaToranová egyértelműen a szegényedés, a ha­nyatlásjeleként értékeh.Vö. TORANOVÁ 1982, 31. 38 Brassó városa szőnyeget ajándékozott Johannes Honterusnak lakodalma alkalmából 1546-ban. Vö. GYÁRFÁS 1912, 83. Az unitárius pap esküvő­jére szőnyeget ajándékoz Kolozsvár városa. Kolozsvár város számadás­könyvei, 1602/XXX, 74. A szőnyegek között a drágábbak közé tartozott a fehér szőnyeg. Ilyet adnak a kolozsváriak Mikó Ferenc „hop mesternek" 1617-ben: Kolozsvár város számadáskönyvei, 14/a XVIII, 129. 39 1717-ben a néhai Máté pap leánya kapott esküvőjére 3 ezüstkanalat: 14/a XVIII, 134; 1619.június 11. Macskási Ferenc lakodalmára két kanál 6 frt., Kolozsvár város számadáskönyvei XV/a XXI, 208.1620-ban Imre Deák leánya menyegzőjére „két vastag ezüst kalánt", Kolozsvár város számadáskönyvei, XV/a XXII, 182. KL; a város egyik legelső családjának a tagja, Filstich Péter ötvös leánya esküvőjére is két ezüst kanalat adnak 2 frt. értékben, Kolozsvár város számadáskönyvei XV/b fasc. IX, 225. Brózer István ötvös is szőnyeget kapott esküvőjére 1629-ben: Kolozsvár város számadáskönyvei, 18/a II, 585. 40 Hat kanál Csúti Gáspárnak, 1625. szeptember 12. Kolozsvár város szám­adáskönyvei, XVI. fasc. XXXIV 270. KL. 41 Vö. WALTON, GUY: Diplomatic and Ambassadorial Gifts of the Six­teenth and Seventeenth Centuries. In: Gifts to the Tzars 1500-1700. Treasures from the Kremlin. Szerk.: SHIFMAN, BARRY - WALTON, GUY. Harry N.Abrams 2001,75-96. 42 1629(?): „A Portara bé vivendö ayandekok rendi Hatalmas Cziaszar Sza­mara. .." Összesen 15 000 tallér, 10 aranyozott ezüst kupa és 24 sólyom szerepel a listán. Budapest, Magyar Országos Levéltár, Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, F 12, Lymbus. 20. es. fasc. XIX. f. 30. Budai követség ajándékai, 1636: F 12, 20. es. fasc. XIX. f. 19. Ezen a listán ösz­szesen 28 megajándékozott szerepel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom