Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - Könyvfestészet - MIKÓ ÁRPÁD: Illuminait könyvek a kora újkori Magyarországon

1-20 1-20 A kötet első felében (folk 2r—19v) magyar nyelvű ötvösreceptek, második felében (folk 20r—40r) rézmetszetű ornamentális lapok sorakoznak. Utóbbiak anyaga vékonyabb papír, és csak később lettek együvé kötve a receptekkel. A lapok eredetileg a - ma a debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában őrzött — Lugossy-kódexhez tartoztak, Lugossy József azonban 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta őket. Pataky Dénes a magyar rézmetszet történetét feldolgozó monográfiájában ezt a tényt nem regisztrálta, így a lapok egy időre eltűntek a kutatók elől. V. Ecsedy Judit talált rájuk újra, és illesztette be őket ismét a helyükre, ezúttal aló. századi könyvdíszítés történetén belük' Az egyes lapok zömmel arabeszkdíszűek; már első közlésükkor rokonították őket Peter Flötner lapjaival. A mintakincs nemcsak nyomdadíszek előképeként vehető számításba, hanem ötvösműveken, miniatúrákon is megjelenik. MÁ RÓMER /577,222-235; BALLACI 1884,185-192; CSAPOM 1973,40 (K 56. sz.); PATAKY 1950, 17., 289, 1. kép; V. ECSEDY 2004, 28-29., 106 (23. kép) 1-20 Wathay Ferenc énekeskönyve 1604-1606 Papír, tinta, tempera; 195 X143 mm, 134 fol. A fol. lOlv—102r—v. beíratlan, teljes oldalas eredeti török színezéssel Kötése restaurált, 20. századi egészbőr kiegészítés, 19. századi gerinccel. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: K 62. Wathay Ferenc, Székesfehérvár alkapitánya Konstantinápolyban, a galatai börtönben 1603-ban írt verseit és önéletrajzát 1604-től másolta be - vízfestményekkel illusztrálva - önálló kötetbe. Életrajzi elvű, számozott versgyűjteménye alapján sorolható a Balassi-követő alkalmi verselők közé. Egyénivé rabsága, lelkiállapotának képileg is bemutatott leírása avatja. A költemények a históriás ének, vallásos, vitézi ének műfajában íródtak, a gyülekezeti ének hangján. Az énekeskönyvet Ponori Thewrewk József fedezte fel 1835-ben. Jankovich Miklós támogatta az énekeskönyv kiadását, amihez Ludwig Förster 16 képről litográfiát készített 1836-ban. Ezek Jankovich Miklós gyűjteményével kerültek az Országos Széchényi Könyvtárba. Gaury Károly 1842-ben ajándékozta a család levéltárából a Magyar Tudományos Akadémiának a kéziratos énekeskönyvet, amely 1872 óta van a Könyvtár állományában. KyK Kiadása: RMKTXVII/1,141-242, 538-573; Wathay Ferenc énekeskönyve, hálózati kritikai kiadás, 1.0 verzió. Szerkesztette, és sajtó alá rendezte: GULYÁS BORBÁLA -TÓTH CSILLA. Készült az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézete Reneszánszkutatások Posztgraduális Központjában (Centre des Hautes Etudes de la Renaissance, CHER) és az ELTE BTK Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programjában. Kiadja a Gépeskönyv, Budapest: http://magyar-irodalom.elte.hu/wathay/; WATHAY 1976. CSAPODI 1973, 44-46, K 62;Jankovich Miklós 2002, 328-329, 385. kat. sz. (GULYÁS BORBÁLA); KOVÁCS S. 1. 2005,419-426; Ács 2001, 264-286. 1-21 Csorna-kódex 1638 Papír, tinta, tempera; foil. 122, 143 x 97 mm Kötése 19. századi. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, jelz.: K 72. A magyar nyelvű bibliai történeteket, széphistóriákat, imádságokat, feddő és vallásos énekeket tartalmazó kéziratot első tulajdonosa, Csorna István részben korabeli protestáns nyomdák kiadványaiból másolta le. A Rusztán császár históriája és az István deák könyörgése azonban csak ebben a gyűjteményben szerepel. A kézirat a 16. századi históriás énekköltészet jelentős forrása. A szövegek többsége közreadva az RM KT II,V,VII. köteteiben, illetve Thaly Kálmán Vitézi énekek I. kötetében. Jelentőségét elsősorban a világi históriás