Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IX. SÍREMLÉKMŰVÉSZET - Ravatalképek

IX-18 RAVATALKÉPEK IX-18 Lackner Kristóf soproni polgármester ravatalképe Bécsi (?) festő, 1631 Vászon, olaj; 76,5 x 99,5 cm Felirat jobbra fent a címer mellett: „CHRISTOPH(orus): LACKNER. U(triusque). I(uris). D(octor). | OBIIT XXIX DECEMB(ris): ANNO: MDC XXXI. I ZETATIS SUVE LX." Sopron, Soproni Evangélikus Gyűjtemények Lackner Kristóf (1571—1631) egy bajorországi eredetű soproni aranyműves családban született. 1579-től Csepregen, majd a grazi evangélikus gimnáziumban tanult. 1593 és 1597 között jogot hallgatott a padovai egyetemen, ahol tanulmányai végeztével doktorrá avatták. 1597 végén Sopronba hazatérve megnősült, s így szerzett vagyona révén a városi előkelők sorába emelkedett: 1599-től belső tanácsos, majd 1613-tól haláláig négy ciklusban a város polgármestere volt. 1600. március 21-én Prágában kelt diplomájával II. Rudolf nemesi rangra emelte (OSZK, Kézirattár, Fok Lat. 2740, foil. 11—12v), 1622 januárjában pedig II. Ferdinánd — akit személyesen ismert — királyi familiárisává, majd az év júliusában palotagróffá tette meg őt (uo. folk 7—10, 13). Hivatalos ügyekben gyakran fordult meg az udvarnál, s többször volt városa országgyűlési követe (RÓZSA Í971, 195). Gyermektelen lévén, vagyonát - amely nemcsak helyi viszonylatban volt nagyon jelentős - alapítványok formájában a városra hagyta. Halotti portréja mindezek értelmében a soproni tanács megbízásából készülhetett, ahogy a temetés lebonyolítása, a kripta megépítése (amely az akkor evangélikus, később jezsuita templomban kapott helyet), valamint a barokk fúnerális pompa összes lehetőségével élő, gondosan megtervezett gyászszertartás szervezése is az ő feladatuk volt. Preiniger János András városi jegyző számadáskönyvének adatai és kiadásai pontosan informálnak minden részletről. Lackner 1631. december 29-én halt meg, temetése öt napra rá, január 4-én volt. A temetéssel kapcsolatos forrást közzétevő Kovács József László röviden kitér a számadáskönyvnek arra az adatára is, amelyben a halotti portré elkészítéséről esik szó, amire eszerint alig pár nap állt rendelkezésre. Mivel nem derül ki egyértelműen, hogy a forrás milyen munkára vonatkozott, az eddigiekkel ellentétben valószínűbbnek gondolom azt, hogy a festő ekkor csak egy rajzot készített, elsősorban a fejet, az arcvonásokat dolgozva ki - ahogyan hasonló esetekről más alkalmakból is tudunk. A ravatalkép megfestésének igényes részletessége, aprólékos dekorativitása, az arc nagyon finom,