Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - IX. SÍREMLÉKMŰVÉSZET - Síremlékek, epitáfiumok
1950-es években összetörték, és évtizedek múlva csak nagy fáradsággal sikerült Horler Miklósnak a darabok egy részét összeszedetnie. A síremlék restaurált állapotban ma a marcali Városi Múzeumban található (Műemlékvédelmi Szemle 2002/2,74-76 [FARAGÓ JÁNOS]). MÁ GERECZE 1905/2,306; HORLER 1983,240,2. kép; Könyöki 2000,104,57.3. sz. IX-9 Báthory András országbíró (f 1567) síremlékének fedőlapja a máriavölgyi pálos templomban Könyöki József, 1879 Papír, barna tinta; 533 x 343 mm (kartonra kasírozva: 660 x 500 mm) Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: K 3306. Báthory András a család ecsedi ágának katolikus tagja, a Nádasdy Tamás után következő országbíró (1554—1556).A máriavölgyi pálosoknál temetkezett. A síremlék két kőlapból van összeillesztve: külön van a dombormű, külön a feliratos tábla. A felső táblát vékony, kívülről leszelt élű keret veszi körül (külső oldala is sima, nem érdesen faragott), ebből mélyül honi orlattal a figurális dombormű mezeje. A tábla hosszanti tenIX-9 gelyétől heraldikailag balra helyezkedik el a feszület, rajta Krisztus alakjával, fölötte az INRI-feliratos szalaggal. A kereszt tövében jobbra angyal tartja a Báthory-címert: három farkasfog, a pajzsot sárkány veszi körül. A keresztfától jobbra térdel Báthory András páncélos alakja, lábánál levett sisakja, mögötte hosszú, zászlós lándzsa, a zászló selyme a lándzsa nádjára csavarodik. Az alul elhelyezkedő, kissé lefelé dőlő síkú feliratos táblát is vékony keret veszi körül, a tagolatlan mezőben fut a hatsoros felirat: „Spectab(ilis) et magnif(icus) d(omi)nus comes Andreas de Bathor iudex curiae • Maximiliani II ac comitatuum Simigieen(sis) Szathmarien(sis) et de Szapolcz Comes. Obiit anno D(omi)ni MDLXVIIV Octob(ris)". A sírlap Nádasdy Tamás tumbájának fedlapjára hasonlít: azon a kereszt alatt Nádasdy és felesége térdel; a feliratos tábla hasonlóképp ferde szögben illeszkedik a dombormű alá. Anyaguk, kvalitásuk is azonos, lehetséges, hogy ugyanott készült mindkettő (MlKÓ 2005, 628). MÁ GERECZE 1905/2, 332; Könyöki 2000, 94.6. sz. IX-10 Perényi István asztalnokmester (fl437) és Erhard Saurer (fl576) sárdi és szendrői provizor sírkövei a rudabányai református templomban Myskovszky Viktor, 1900 Papír, barna tinta; 404 x 700 mm Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: 5286. Perényi István síremléke a legszebb Zsigmond-kori címeres sírkövek egyike, a Stibor-síremlékck mesterének műve. Feltehetően az újházi pálos kolostorból került Rudabányára (Zsigmond 1982,1, 296-297, Sz.52. sz. [LŐVEI PÁL - VARGA LÍVIA]; Zsigmond 2006, 348-349, 4.53. sz. [LŐVE] PÁL]). Erhard Saurer címeres-feliratos sírköve hosszú szövegével, konvencionális elrendezésével a korszakban tipikusnak mondható; érdekessége abban van, hogy a török háborúk közepette állították fel, és ennél délebbre igényes késő reneszánsz sírkő nem nagyon került. Míg a Perényi-sírkövet sokat publikálták, a Saurer-sírkő jóval kevésbé ismert (R. Kiss 1905,103-104). MÁ GERECZE 1905/2,237; MYSKOVSZKY 1999,237. IX-11 Balassa Zsigmond és felesége síremlékének két töredéke, valamint Podmaniczky Rafael síremléke a vágbesztercei rk. plébániatemplomban Könyöki József, 1882 Papír, fekete tinta; 341 x 540 mm (kartonra kasírozva: 428 X 648 mm) Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: K 8146.
