Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Jogforrások
11-20 Debrecen, Raphael Hofihalter, 1565 [partim: Gyulafehérvár?, 1568?] Papír; foil. [5|, [41 1, 1128]; 272 X 190 mm; 2° A M. N. Múzeum könyvtára (pecsét) Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK I 56a „B"-variáns (1. példány) Werbőczy István Hármaskönyve 1514-ben íródott a négy évszázados magyar szokásjog összefoglalására. Összeállítását II. Ulászló rendelte el, de szentesítését végül megtagadta, így nem emelkedett törvényerőre, csupán annak egyes részeit emelték be később a törvénytárakba. A mű azonban ennek ellenére megjelent (első alkalommal 1517-ben Bécsben), országszerte elterjedt és általánosan alkalmazták. A Tripartitum első magyar nyelvű kiadása 1565-ben jelent meg először Debrecenben, Weres Balázs bihari jegyző és váradi főbíró fordításában. Weres Werbőczy TripartitumábóX és I. László törvényeiből kivonatos magyar fordítást készített: a Werbőczynél olvasható jogelméleti bevezetőt és a mellékrészeket elhagyta, és a főrész szövegét is csak kivonatosan közölte. A kiadvány a debreceni nyomda egyik legsikeresebb korai nyomtatványa, a munkának nagy jelentősége volt a magyarjogi műnyelv és stílus kialakítása szempontjából. A Tripartitum első magyar nyelvű kiadása két változatban is ismert, az itt bemutatott B-variáns egy részét valószínűleg már Gyulafehérváron, 1568-ban szedték, feltehetően a még 1565-ben Debrecenben kinyomtatott, de később tönkrement ívek pótlására. SÁ RMK 1,56; CSEKEY 1941, 58-59; RMNY 255; ECSEDY 2004, 92-93. 11-21 Werbőczy István Hármaskönyvének magyar nyelvű, kolozsvári kiadása [Magyar] Decretvm, az az Magyar és Erdély országnac tömény könyue. Heltai Gáspártól wyonnan meg nyomtattot Kolozsvár, Heltai Gáspár, 1571 Papír; foil. [4|, 174 [recte 166], [10]; 198 x 145 mm; 4° Barcsai Ákos possessorbejegyzése az utolsó levélen. Dr.Todoreszku Gyula és neje Horváth Aranka könyvtára (pecsét), a M. N. Múzeum könyvtára (pecsét) Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK 1 87 (2. péld.) Werbőczy István Hármaskönyvét Heltai Gáspár is kinyomtatta magyarul, a szöveget — szokásához híven — saját helyesírásához igazítva. Heltai az olvasóhoz intézett élőbeszédében azt írja, hogy szívesen le is fordította volna újra a törvénykönyvet, de ezt ideje nem engedte, ezért csak a helyesírását változtatta meg: „Nem lön üdöm hoza, hogy az egész könyuet wyonnan a Deákból meg tolmaczolhattam volna Magyar nyelwre; De hogy az iambor Olvasso meg ne akadion az oluassasban, el hántani a nehéz Orthographiât, auagy irásnac módiat, és a szockottra hosztam..." Ennek a kiadásnak a címében szerepel először Erdély, ahol a Tripartitum később törvényerőre is emelkedett. A kiadvány fametszetes díszcímlapját Heltai már Tinódi Krónikájának 1554-es kiadásánál is felhasználta. A metszetet 11-21
