Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - I. A JAGELLÓ-KOR: VÁLTOZATOK NÉHÁNY TÉMÁRA - VÉGH ANDRÁS: Reneszánsz kőfaragványok és terrakottaelemek a Jagelló-kori Budán. Egy várbeli lakóház és leletei

Faltömb töredéke freskórészlettel tészeti tagozatokat helyettesítő, azt imitáló festett motívumok (fogazott párkánysor, tojássor) használata. A márgából készített kőfaragványok stílusukkal és megmunkálásuk finomságával a királyi udvar építkezéseinek a budai királyi palotában, illetve a nyéki királyi vadászkastélyban megismerhető színvonalát idézik.

6 Ajtókeretek, antikvabetűs felirat, kagylós-bőségszarus fríz, tojássoros párkány, gyümölcsfiizérrel díszített pilasztertörzs, volutás konzol, oszloplábazat, baluszter-törpepillér és baluszterorsók töredékei jelzik a kőfaragványok változatos felhasználási módjait. Az ugyancsak nagy számban talált idomtégla épületelem-töredékek egyelőre egyedülállóak a városban.

7 Puttófigurák, gyümölcsfüzérek, akroterionok, párkányok töredékei találhatók közöttük. Kérdés, vajon a márgafaragványokkal együtt használták-e fel őket, vagy egy másik építési periódus emlékei. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy ugyanaz a fenyőtobozos-tűleveles motívum megtalálható mind a márgafaragványok, mind az idomtéglák között, az idomtéglák kidolgozottsága azonban messze elmarad a kőfaragványok mögött. Érdekes egy párkánytagozatot tartalmazó terrakotta negatív töredéke is, amely akár egy kőfaragványról levett mintaként is értelmezhető. Budán viszonylag ritkán kapcsolhatók össze a rendelkezésünkre álló írott források egyes konkrét épületekkel. Esetünkben azonban szerencsésen még ez a lehetőség is adott. A délről szomszédos Szent György utca 8. számú telken ugyanis az ásatások megtalálták annak a királyi ágyúöntő-műhelynek a maradványait, amelyről okleveles források is említést tesznek.

8 Az ezekben olvasható szomszédsági viszonyok egyértelművé teszik, hogy a most tárgyalt telek tulajdonosa a 15. század vége óta Ragusai István királyi borbély volt. Érdekes és eddig még kevés figyelmet kapott személyéről a rendelkezésre álló adatok egy kisebb tanulmány megírását is lehetővé tennék, ám jelen írásunkban csak arra van lehetőségünk, hogy röviden bemutassuk őt.

9 A forrásokban váltakozva Ragusai vagy Borbély István néven szereplő férfi már érett korában lép elénk, először 1487-ben említik, mint a magyar király borbélyát.

1

" Ekkor már magyar nemes, királyi familiáris (a ragusai források királyi ,,servitor"-riak nevezik), sőt neve mellett az ,,egregius" címzés is feltűnik." Sokszor mégis egyszerűen budai lakosnak mondják, sőt halála után még a polgárokat megillető „providus et circumspectus" címzéssel is illetik, amely feltehetően visszautal polgári származására, illetve a soha el nem hanyagolt kereskedelmi tevékenységére.

12 Szülővárosával ugyanis folyamatos kapcsolatban állt, a város megbízásából kapcsolatot tartott a magyar királyi udvarral, híreket közölt Ragusával, és különféle, hol hivatalos, hol kereskedelmi ügyekben járt el.

13 Nem tudni, mikor került kapcsolatba a gyermek Ippolito d'Esté esztergomi érsekkel, előbb esztergomi tiszttartójaként (provisor) tűnik fel, majd miután Ippolito 1497-től az egri püspökségre cserélte érseki rangját, budai tiszttartójaként kap évente 150 forintos fizetést.

14 Ebbéli tevékenysége hasonlított a ragusaiaknak végzett szolgálataihoz. Kapcsolatot tartott fenn a királyi udvarral és Bakócz Tamás esztergomi érsekkel, gondozta Ippolito budai házát, és püspök megbízója rajta keresztül bonyolította le budai vásárlásait. Ippolito számadáskönyvei fényt derítenek kiterjedt kereskedelmi tevékenységére is, amely magában foglalt sóeladást, nagy tételben űzött cobolyprémkereskedelmet és mindenekelőtt borkereskedelmet. Előszeretettel bérelte ki a püspöki dézsmákat, és ő maga is kiterjedt szőlőbirtokokkal rendelkezett Budán, Felhévízen és Szentjakabfalván.

15 Az 1500-as évek elején egészen bizalmas viszony fűzhette II. Ulászló királyhoz, aki orvosának nevezte, a királyi esküvő, majd a királyi gyermekek születése idején mind Ragusa, mind Ippolito rajta keresztül kapott híreket, illetve küldte el ajándékait.

16 Felesége, Margit különösen közel ke-