Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Tanulmányok - Ács PÁL: A késő reneszánsz meglazult pillérei: sztoicizmus és manierizmus az irodalomban

Lackner Kristóf két emblémájának rézdúca (Ordo és Pietas; a Galea Martisból, 1625). (Sopron, Soproni Evangélikus Gyűjtemények) főként pedig szinte az érthetetlenségig bonyolított próza­nyelve természetszerűen manierista írónak mutatta Rimayt. Kevésbé figyelt oda a kutatás arra, hogy költészete — erős egyénítettsége ellenére — a magyar protestáns kultúra része. Istenes énekeit saját kortársai és az utókor is kegyességi iro­dalomként olvasta. Kéziratos imádságoskönyvének szakszerű elemzésére mindmáig nem került sor. 95 Az a kevés számú író, aki a Rimay által meghonosított iro­dalmi irányzat hívének nevezhető, kimutathatóan kapcsolat­ban állt magával Rimayval, aki ifjúkora óta több ízben is kísérletet tett irodalmi körök, költői akadémiák létrehozására. Barátait Lipsius eszméinek követésére és Balassi Bálint iro­dalmi kultuszának ápolására biztatta. Vannak, akik Rimay minden ismerősét és Lipsius összes követőjét manierista író­nak tartják, figyelmen kívül hagyva, hogy többüktől egyálta­lán nem maradtak fenn irodalmi alkotások, és azt is, hogy a neosztoicizmus nem minden esetben szólalt meg manierista formanyelven. 96 Ezért csakis azokat az írókat indokolt mani­eristáknak nevezni, ha már használjuk a fogalmat, akik nem­csak eszméiben, de írói módszereiben is követték Rimay Jánost. Rimay már az 1580-as években kialakított egy művelt asz­szonyokból álló, Árkádia jellegű versíró kört Ecsed és Kis­várda közt. Telegdi Kata, az első magyar költőnő Rimay modorában írta bukolikus hangulatú verses levelét. 97 Rimay később megszervezett egy neosztoikus értelmiségi kört, me­lyet „Pallas ivadékai"-nak nevezett. Közülük azonban nagyon kevesen váltak manierista írókká, talán egyedül a klasszikus és olasz műveltségű katonaköltő, Káthay Mihály az, aki — mint a Balassi-epicédium társszerzője - tevékeny részt vállalt Rimay magyar irodalmi programjában. 98 Rimay kapcsolat­ban állt a korszak különböző katolikus értelmiségi köreivel, magával Pázmány Péterrel is. Mégsem indokolt Pázmány ma­nierizmusáról szólni, noha ez gyakran megtörténik. A kardi­nális egyébként kifejezetten elítélte, „fül-gyönyörködtető csúfságok"-nak nevezte az irodalom öncélú esztétizmusát. 99 A katolikus elit más tagjai valóban közel álltak Rimay esz­ményeihez, de sem a késő humanista irodalmat felkaroló nyomdász, Balassi és Rimay verseinek bécsi kiadója, Fe­renczffy Lőrinc, 100 sem a nagy műveltségű mecénás, Naprá­gyi Demeter nem hagytak maguk után manierista műveket. Egyedül Balásfi Tamás Echo christiana et catholica (1616) 101 című polemikus írása tartozhat ide, mivel érintkezik a manierista költészet kedvelt „echós" rímtechnikájával. 102 Elete utolsó szakaszában, az 1620-as évek végén a luthe­ránus Rimay szoros kapcsolatot ápolt a kálvinista ortodoxia védelmezőjeként ismert későbbi erdélyi fejedelem, I. Rákó­czi György sárospataki udvarával. Korábban Bethlen Gábor is szolgálatába fogadta Rimayt, ám idegenkedett a költő stílu­sától és az általa képviselt kulturális irányzattól. Rákóczi vi­szont felkarolta a magyar nyelvű manierista irodalmat, udvari papja, Prágai András Rimay után a legjelentősebb magyar manierista író volt. 103 Antonio Guevara Horologiurn principum (1529) című világhírű könyvének fordítását id. Draskovich János korábbi, részleges átültetését (1610) 104 kiegészítve ő fe­jezte be (Fejedelmeknek serkentő órája, 1628). A könyv előszava a korban népszerű okkultista törekvéseket is visszhangozza. A mű alighanem Rimay intenciói szerint készült. Végleges kidolgozását bizonyos stiláris megfontolások alapján mégis megbírálta Rimay A költőnek Rákóczihoz e tárgyban írott levele az első magyar irodalmi kritikának tekinthető, egy­szersmind a manierista prózastílus irodalomelméleti megala­pozását adja. 103 A Sebes agynak késő sisak című versgyűj­teményt, mely a harmincéves háború szereplőinek manie­rista stíluseszközökkel megrajzolt arcképcsarnoka, szintén Prágai Andrásnak tulajdonítják. 106 A mű rézmetszetekkel il­lusztrált latin eredetijét, Johann Joachim Rusdorf Elegidia et poematia epidicticáját nemrégiben sikerült megtalálni az OSZK Apponyi Gyűjteményében. 107 Balassi és Rimay Istenes éneke­inek rendezetlen, a két költő verseit összekeverve közlő bárt­fai kiadását újabban szintén Prágaival hozzák kapcsolatba. 108 A református ortodoxia és a manierista irodalom ilyetén ösz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom