Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - XI. ÖTVÖSMŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON
XI-3 Serleg vadászjelenettel és sodronyzománcos díszítéssel Thomas Klosch (mester 1649—"j" 1708), Brassó, 17. század második fele Jelezve a szájperemen:TK (KŐSZEGHY 1936, 220. sz.) Ezüst részben aranyozva, trébelt, vésett, poncolt, sodronyzománcos; m.: 17,9 cm, talpátm.: 7,4 cm, szájátm.: 7,4 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvös Osztály, ltsz.: 52.2681. A valódi készítési idejéhez képest archaikus megjelenésű kehely hatkaréjú, lépcsőzetesen induló, poncolt díszű talprésze ívesen szűkülve díszváza idomú nóduszban folytatódik. Csészéje alul sodrónyzománccal, fölül vésett vadászjelenettel díszített. A gótikus ötvösség késői örökségeként alkalmazott sodronyzománc mezői stilizált virágszirmokat és rozettákat formálnak, sötétkék alapon világoskék, zöld és fehér színűek. A kutyáival szarvast üldöző lándzsás vadász tájképi háttérbe illesztett, finoman vésett jelenete ezüst alapon jelenik meg, és minden valószínűség szerint metszetes előképet követ. A kelyhek, serlegek csészéjének belsejét elsődlegesen a bele töltött bor miatt aranyozták, akárcsak e tárgyon. A jelenetsáv alatt vésett G.T.E. betűk talán a tulajdonosra vonatkoztathatók. 13 É Iparművészet remekei 1912,170. kat. sz.; Reneszánsz és manierizmus 1988, 457. kat. sz. (BÉKÉSI ÉVA); Európai zománcművesség 1991, 8, 26, 22. kat. sz. XI-4 XI-4 Serleg Marcus Schoppel (mester 1644—f 1665), Brassó, 17. század közepe Jelezve a száj peremen :TK (KŐSZEGHY 1936,213. sz.) Ezüst részben aranyozva, trébelt, öntött, cizellált, vésett; m.: 16,8 cm, talpátm.: 6,7 cm, szájátm.: 7,7 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum, Ötvös Osztály, ltsz.: 53.1997. A külsején tűzaranyozott serleg tagozott talpán cizellált és sima felületek kontrasztja érvényesül. Domborodó részeit cizellált levelek, gyümölcsök, angyalfejek alkotta mintasáv tölti ki.A nódusz díszváza idomú öntött tagjához három oldalról csigás fülek kapcsolódnak. A hólyagos, hatgerezdes trébelésű kehelyrész gazdagon cizellált oldalán a hólyagokon gyümölcs és virágdísz, míg a gerezdek manierista kompozícióm váltakozva angyalfejek és gyümölcskosarak alkotják a központi motívumot. SI Reneszánsz és manierizmus 1988, 451. kat. sz. (BÉKÉSI ÉVA) XI-5 Fedeles serleg antik érmekkel HK monogramos megfejtetlen mesterjegy, Nagyszeben vagy Brassó, 17. század első fele (GYÁRFÁS 1912, 320) Ezüst, részben aranyozott, vert, trébelt, öntött, vert római köztársaságkori dénárok; m.: 20,3 cm, talpátm.: 6,7 cm, szájátm.: 5,8 cm Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Ötvösgyűjtemény, ltsz.: 58.246.C. Az edény palástján és fedelén összesen 6 darab római köztársasági dénár van reá, illetve beforrasztva. A talp alján két vésett, ún. „családjel" és egy monogram van. Az Ötvösműkiállításon 1884-ben már a Nemzeti Múzeum állította ki (IV. terem első szekrény 45. sz.). TNA BÍRÓNÉ - NÉMETH 1990, 27-28. XI-6 Serleg Magyar?, (mesterjegy nélkül), 17. század első fele? Ezüst, részben aranyozott, vert, poncolt, vésett; m: 18,5 cm, talpátm.: 7,4 cm, szájátm.: 7,3 cm A Jankovich-gyűjteményből. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Ötvösgyűjtemény, ltsz.: Poc.Jank. 98. A talp és a pohár alsó részének hálós-pöttyös díszítése a lengyel emlékanyagban fordul elő gyakrabban. A talp peremén vésett G : C : betűk. TNA Schatze des Ungarischen Barock 1991, 16. kat. sz.
