Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - X. PORTRÉK - GÖDÖLLE MÁTYÁS: Elias Wideman portrésorozatai

X-23a X-23b A címlap hármas tagolását az architektonikus díszlet párká­nyaijelölik ki. A felül középen lévő nap sugarai a két szélen, a párkányon ülő, kürtös puttók kezében lévő tükrök által jut­nak le a középső szinten ákó allegorikus alakok szívéig. A bal oldalon a dicsfényes sisakban álló erény (Virtus) megsze­mélyesítője tekint fölfelé. Egyik kezében könyvet, másikban hosszú szárú keresztre tűzött koronát (Bátorság) tart.Vele át­ellenben a leszármazás (Genus) alakja mutat a mellén sugárzó szív közepében lévő szemre, másik kezében meg szőlőtőkét tart. Alul a tudományt és a művészeteket, valamint a hadi di­csőséget jelképező trófeákon két puttó tartja a Puchaimek grófi címerét. A címfelirat fölött a főpárkányon középen, ahol a nap sugarai kereszteződnek, a tűzben új életre kelő főnix jelképezi a halhatatlanságot, a megújulást. A címben megje­lölt „száz születése vagy vitézsége miatt kiváló hős gyüleke­zete képekkel illusztrálva..." (Rózsa György fordítása) szár­mazása és erényei révén visszatükrözi a mennyei fönséget és feléleszti az ősök hajdanvolt dicsőségét. GM PATAKY 1951, 244, 5. sz.; CENNERNÉ WILHELMB 1951, 325; RÓZSA 2004; RÓZSA 2006, 261, l.kép. X-23b Elias Wideman portrésorozata második kötetének címképe Kard Skréta(1610-1674) rajza után F. Henncus, 1649 Papír, rézmetszet; 24,2 x 15,7 cm (lemezméret), 27,5 X 18,5 cm (lapméret) Felirata alul középen: „HONO |RI | SACRVM"; jelezve balra és jobbra lent: „C: Sereta Delmeauit | F: Henricus sculp: A° 1649." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, Kézikönyvtár 694. A portrésorozat második kötetének nincsen önálló címlapja, csak címképe. A béke dicsőítésének szentelt allegorikus kom­pozíció közepén maga a béke perszonifikációja trónol olajág­koszorúval fején. Jobbjával bőségszarura támaszkodik, ölében két korona között egy újabb olaj ág-koszorú van. A bal oldalon az antik Farnese Herkules, a jobbon egy páncélos alak áll, aki kardot tartó kezét az előtte álló posztamensen égő tűzbe tartja. Alakjában ötvöződik a Liviustól ismert római eredetmonda Mucius Scaevolája, aki kezét tűzbe nyújtva a római erény esz­ményképe, valamint a fegyverét megsemmisítő hadisten, Mars. Fölül haditrófeák között a páncélos Fáma fújja harsonáit, míg alul, a trónus oltárszerű kövén, babérkoszorúban olvasható a „Honori sacrum" (A dicsőségnek szentelve) fekrat. A kép mon­danivalója megfogalmazza a kor török háborúiban népszerűvé és aktuálissá vált igényét: a béke a hősi erény jutalma. RÓZSA 2004; RÓZSA 2006, 261, 3. kép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom