Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IX. SÍREMLÉKMŰVÉSZET - Síremlékek, epitáfiumok

haditanácsos, komáromi főkapitány és Hans Breuner győri főkapitány, a hadsereg igen magas rangú tisztjei. A felirat meg­emlékezik a petárdáról is, amellyel a kaput berobbantották; a győri hős, Pálffy Miklós nevét meg sem említik. A humanista kapitálissal vésett felirat: ,,M(onumentum) Ae(ternum) S(acrum) | Deo propitio, parvo cum milite, par­vaq(ue) expensa; per | vim petardi aditu foel(icite)r patefacto, ill(ustrissim)us d(ominus) Adol(ph)us Comes | a Schwartze (n)berg S(acrae) C(aesareae) Regiaeq(ue) Ma(iesta)tis Ru­d(olphi) sec(undi) bell(icus) cons(iliarius) | Vien(nensis) praes(id)ii praef(ect)us totiusq(ue) exerc(it)us mar(eschalc)us sup(rem)us, propu(gnaculu)m hoc recupe | rat. Ne autem tantum Patriae ben(efici)um ta(n)tu(m)q(ue) facinus alibi | neg(...)um [talán nequam helyett?] obli(vio)ni trad(at)ur, ill(ustrissim)us d(ominus) J(ohannes) a Molart Bar(o), eius­dem M(ajesta)tis Bell(icus) | Cons(iliarius), nec non torm (entor)um bell(icor)um per Ung(ari)am et Aus(tri)am Comor(omiens)isq(ue) | praes(id)ii prae(fect)us supremus, hunc lapidem apponi jussit, An(n)o | octavo post recup(era­tion)em, die vero Mártii 29. 1606. Jo(hannes) Bernier [he­lyesen Breiner, vagyis Breuner] j pro (par)te [vagy: pro (altera par)te.J." MÁ KÁROLYI 1747,10—11; MIKÓ — PÁLFFY 1999,144-145, 5. sz. IX-7 Pietro Morosini (f 1615) síremléke Vörösmárvány, 55 x 85 x 12 cm Győr, Székesegyház Fali síremlék, falazási tömbjével együtt. A feliratos mező fekvő ovális alakú, fekete márvány, amelyet széles szalagból alakí­tott vörösmárvány keret vesz körül. Fölül keskeny babérko­szorúba fogott barokk címerpajzs: a pajzsban jobb haránt pólyában három emberfej. A pajzstól jobbra és balra egy-egy tekercs indul, amelynek a tábla felé forduló részén levelek díszlenek. Alul két voluta közé fogott lyukas fül. A tábla kes­kenyebbik oldalain egy-egy lepelvég függ. A táblát 1615 után Hans Breuner győri főkapitány (1606-1633) állíttatta. „Petro Morosinio, trium augustissimorum Imperatorum in functio­nibus bellicis benemerito militi, postremo vero in hoc prae­IX-8 sidio anno D(omi)ni MDCXV pie defuncto capitaneo, hoc amicitiae et recordationis prototipon posuit Ioannes Breiner etc." MÁ KÁROLYI 1747,11 ; MIKÓ - PÁLFFY 1999,145-146, 6. sz. IX-8 Forgách Gergely síremléke (1515) a felsőelefánti rk. templom falában IX-7 Könyöki József, 1888 Papír, fekete tinta, akvarell; 435 X 275 mm (kartonra kasírozva: 554 X 397 mm) Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, ltsz.: K 1402. A magyarországi kora reneszánsz sírkövek egyik leghíresebb darabja: Ioannes Fiorentinus szignált alkotása. A firenzei ille­tőségű kőfaragó Esztergomban működött, és innét szállított síremlékeket vagy más kőfaragványokat távoli megrendelői­nek, így például Gnieznóba és Wloclawekbe, a szilágysági Menyőre vagy éppen Felső elefántra. Könyöki rajza forrásér­tékű, mert még eredeti helyén — a templom déli falában — örökítette meg a Forgách-sírkövet. A vörösmárvány lapot ugyanis a család utóbb átvitette Somogy megyei birtokára, Nagygombára. A kastélyparkban felállított sírlapot azután az

Next

/
Oldalképek
Tartalom