Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VII. AZ ÉPÍTÉSZET EMLÉKEI - HAVASI KRISZTINA: Fragmentumok a késő középkori egri székesegyházból és kutatásának történetéből

VII-2C Az északkeleti sekrestyekápolna déli portáljának részletrajza 1930-as évek első fele Papír, ceruza; 24,3 x 33,5 cm Budapest, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal,Tervtár, Lux Kálmán hagyatéka, ltsz.: 02085. HK VII-3 Faragványtöredékek a. Aragóniai-címer töredéke 1476-1490 között Sárgás színű homokkő; m.: 19 cm, sz.: 27,6 cm, mélys.: 15,8 cm Eger, vár, valószínűleg Kozák Károly ásatásaiból. A töredék a Kőtár egyik Kozák Károly leleteit tartartalmazó, felirat nélküli ládájából került ki 2003 nyarán. Lelőhelyére, egyáltalán a darabra vonatkozó bejegyzés az áttekintett ásatási naplókban nem található. Eger, Dobó István Vármúzeum, Kőtár Hasított címerpajzs bal felső részéből fennmaradt töredék. A faragvány alja és háta, valamint jobb felső részének egy szakasza törött. A pajzsot vékony rézsűs perem határolta, melyet oldalt homorúan kiképzett, nagyoltabb felületű alámetszés követett. A pajzstöredéken a hasítéktól balra négy (lapos, ék keresztmetszetű) cölöp sorakozik, közülük a külső három teteje letörött. A formák precízek, éles metszésűek, a felületek simára csiszoltak, festésnyom nem látható. A fennmaradt részlet Aragóniái címerre, Beatrix királyné (1476-1490), egyúttal Mátyás király (1458—1490) címerének a késő gótikus szentélyben való jelenlétére utal. HAVASI 2006,107, 109, Függelék 5. és 17. kép. b. Töredék kisarchitektúrából 15. század vége — 16. század legeleje Sárgás színű homokkő; m.: 17 cm, sz.: 20 cm, mélys.: 13 cm Eger, vár (valószínűleg a székesegyház) területéről Kozák Károly ásatásaiból? Eger, Dobó István Vármúzeum, Kőtár Kisarchitektúra poligonális alaprajzú külső falsarkának részlete tagozatindítással. Háta és teteje törött, a 205—210 fokos szögben találkozó oldalak külső sarkán hengeres lábazatocskáról, kétfelől függőleges homorlattal kísért, 3-4 cm széles (mára letörött) tagozat indult. A miniatűr lábazatot három, meredek spirálvonalban futó, felső részén 180°-ban megcsavart, homorú alakítású, élbe metszett kannelúra tagolja. A részlet vízszintes keretprofilját a 2,5 cm magas függőleges oldalú talplemez felett kétlépcsős rézsű alkotja, melyeket egyegy vékony pálca gazdagít. E felett a jobb oldalon fennmaradt, kisebb felkapó részlet alapján sejthető, hogy a hátfal (legalábbis az alsó zónában) tömör volt. A simára dolgozott aljon az ép oldallal párhuzamosan (attól 3 cm-re) vékony szerkesztővonal fut, mely a poligonális sarokrész alatt 1,4 cm sugarú körívbe fordul. A lábazattagolás módja három nagyméretű, székesegyházi törzstöredékről is ismert. c. Töredék kisarchitektúrából 15. század vége — 16. század legeleje Sárgás színű homokkő; m.: 9 cm, sz.:ll,8 cm, vastagság: 6 cm, áttört rész vastagsága: 2,3 cm Eger vár,Tömlöc bástya, Kozák Károly ásatásából, é. n. „Tömlöcbástya IX. 2-24. (Vegyes kő-finomfaragványok, töredékek 11)" feliratú dobozból Eger, Dobó István Vármúzeum, Kőtár Töredék miniatűr, poligonális alaprajzú baldachinból. A darabon két, egymással ~210 fokos szöget bezáró oldal látható. Az ívek találkozását zárókő emeli ki, melynek homorú alámetszésű tárcsáját dúsan faragott rozetta díszíti. Kétfelől áttört mérművel kitöltött szamárhátívek indulnak, a külső oldalon az ívek között finoman erezett, felül összeboruló kúszólevélpár látható. A belső oldalak simára dolgozottak, a szögletben boltozatindítás részlete látható, a közös pontból induló miniatűr bordák ék keresztmetszetűek. A külső oldalon az ívek keretprofilját kívülről rézsűs visszametszés vezeti be, melyet szélesebb homorlat, majd vékony pálcatag követ, a megmaradt ív felső részén e pálcatag vízszintes áthatása figyelhető meg. A mérműből két csúcsíves karéj részlete maradt fenn. A külső oldalon, a kúszóleveleken, a rozetta felületén és a tagozatokon, valamint a belsőben a boltozatindításnál és a bordák között más késő gótikus székesegyházi faragványokhoz hasonlóan világos, okkersárga kifestés maradványai láthatók. Egészében és részletmegoldásaiban a töredék miniatűr megfelelője a ma a Dobó utcai kőtárban őrzött nagy támpillérdíszeknek (7. kép). Az 1930-as évek székesegyház-ásatásai során két azonos típusú és alakítású, ma csak archív felvételről ismert töredék is előkerült (10. kép;ld. CSEMEGI 1939, 23, 5. tábla, 4.; ill. 1933-ban a késő gótikus szentély egyik délnyugati kápolnájának kutatása során találtak a jelen töredék és elveszett társai rozettadíszes zárókövéhez igen hasonló miniatűr darabot, LÉNÁRT 1987, 440-441. és 6. kép). d. Miniatűr fiáiéindítás töredéke 15. század vége — 16. század legeleje Sárgás színű homokkő; m.: 6 cm, sz.: 9 cm, mélys.: 12,8 cm Eger, vár.Valószínűleg Kozák Károly ásatásaiból. Eger, Dobó István Vármúzeum, Kőraktár Valószínűleg baldachint koronázó, gazdagon tagolt fiáiéindítás töredékes darabja. A faragvány alja, teteje és háta törött, felületei sérültek. Adott egy hasáb alakú mag és annak homlokoldala elé átlós tengellyel kiülő, szintén négyzetes keresztmetszetű fiáié, melyek oldalán további két-két miniatűr hasáb alakú bővítmény, melyeket térben ívelt vezetésű, vimpergával koronázott szamárhátívek tagolnak. Ezek teljesen elpusztultak, a jobb szélső kivételével, és csak a záradékrész maradt meg. A szamárhátívek keretprofilját homorú alámetszésű rézsűs perem alatt lépcsőződő lemeztagok alkotják. Az ívek lezárását miniatűr kúszólevelek, vimpergák kísérik. Kőanyaga porózus, előoldalának felülete egykor megéghetett. e. Miniatűr baldachintöredék 15. század vége — 16. század legeleje Sárgás színű homokkő; m.: 20,5 cm, sz.: 14 cm, mélys.: 12,5 cm Eger, vár. Un. Hippolit-kapu északi oldala, 1992. Fodor László kutatásából Eger, Dobó István Vármúzeum, Gótikus palota, ltsz. 2001.11