Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - VI. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 3. A REFORMÁTUSOK - A debreceni oszlopdíszes úrasztali kannák

VI-21 a templomszenteléstől a keresztelésen és az úrvacsorán át a temetési ceremóniáig. Bepillantást nyerhetünk a korabeli lelkészek mindennapi munkájába, valamint a gyülekezetek életébe is. OR RMK I, 662; RMNy 1654. yi-22 Urasztali terítő az oltszemi református egyháztól Erdély, 1592 Vászon, hímzés; 97 x 110 cm Budapest, Iparművészeti Múzeum,Textilgyűjtemény, ltsz.: 9262. Nyers színű vékony vászon vörös, kék, zöld, sárga, nyers színű selyem- és aranyozott ezüstfonalas hímzéssel; aranyozott ezüstfonalas vert csipkével. A terítő közepén nyolcszögletes medalionban Isten Báránya, körülötte felirat: ,,E[CCE] AGNUS DEI QUI TOUS P[E]C [GATA] M[UN]D[I]" (íme Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit). A medalionból az oldalak és a sarkok irányába merev vonalvezetésű, szimmetrikus virágtövek mutatnak. Az alsó és felső tövön kétkét madár ül, a felső madarak két oldalán ,,1592", az ajándékozás éve olvasható. A középmotívum alatt és felett erősen kopott, nehezen megfejthető latin felirat, mely az adomá-