Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK

szempár, a nyírt szakáll és a hegyesre pödört bajusz adja karakterét. Fölül két szélen a püspöksüveget és a pásztorbotot tartó puttók emelik a középső kartusban lévő címerét: az oszlopot tartó két oroszlánt. Ez az elrendezés feltűnően hasonlít Szelepcsényi György Pázmány Péterről készített első 1632-es rézmetszetére (MNM,TKCs, ltsz.: 84.39). A porcdíszes keretezés kitölti az ovális medalion és a négyszögű ábrázolás közeit. Ez a metszet lehetett az előképe Elias Wideman 1649-ben készített rézmetszetének (MNM, TKCs, ltsz.: 2938), mely formájában teljesen igazodik az általa készített portrésorozathoz (X-23—36), de a kiadott kötetekben végül nem az, hanem a birétum nélküli 1651-es változata jelent meg. A későbbi ábrázolásokon is ez a típus figyelhető meg, de a sötét civil ruhát mindenhol püspöki mocetumra és palliumra cserélik. GM DRUGUUN 1860, 12116. sz.; MAMÜL VII, 31. IV-2 6a Kálvária Johann Dániel Ther Porten, 1661 Vörösréz; 26,6 x 16,7 cm A nagyszombati jezsuita nyomdából az egyetemi nyomdán keresztül került a Nemzeti Múzeumba. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum,Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 58.411. IV-25b IV-26a IV-26b