Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - IV. Az EGYHÁZAK ÉS A MŰVÉSZET 1.A KATOLIKUSOK
IV-17 tette a Kalauzba (pl. z42 «agt Calvinus Janosnac hiszec egy Istene, Nagyszombat, 1609; Kereztieni felelet a megh dücsöült szentek tiszteletirül, Grác, 1607; Öt szép levél, Grác, 1609). EP RMK I, 443; RAÍNY1059; Szövegkiadása a harmadik kiadás (RMK I, 673) alapján Kiss iGNÁCtól: Pázmány Péter összes munkái, III-IV. Budapest 18971898; modern hasonmás kiadása szintén a harmadik kiadásból HARGITTAY EMIL tanulmányával, a fakszimile szövegét közzéteszi KÓSZEGHY PÉTER. Budapest 2000. SÍK 1939; BITSKEY 1984; ECSEDY 1999,135; BITSKEY 2001, 82-86. IV-18 Katolikus perikópáskönyv 1618 Esztendő által az Anyaszentegyháztól rendeltetet vasárnapokra és innepekre evangeliomok és epistolák es ezekre való lelki elmélkedések. Irattatot iesuiták rendin, Maros Vásárheli Gergelytől. Gregor Gelbhaar. Bécs, 1618 Papír; pp. [48], 871, [1 ]; 8° Kézírásos bejegyzés a címlapon: „...Gyöngyös Soc. Jesu 1669"; a címlap verzóján tulajdonosi bélyegző: Dr.Todoreszku Gyula és neje, Horváth Aranka könyvtára. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: RMK I 477 (2. példány) Vásárhelyi Gergely (1562—1623) jezsuita hitszónok katolikus perikópáskönyve (vasár- és ünnepnapokra rendelt ó- és újszövetségi igék gyűjteménye). A címlap Szűz Máriát (Patrona Hungariae) és a magyar szenteket (Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet) ábrázolj a. Vásárhelyi művét Forgách Zsigmond felső-magyarországi generálisnak ajánlotta. A főrészt a naptárral foglalkozó fejezetek előzik meg. A főrész advent első vasárnapjától az egész egyházi év vasárnapjaira és az Úr ünnepeire, majd a szentek ünnepeire való evangéliumi perikópákat, valamint a szentek közös miséjéhez tartozó evangéliumi szakaszokat, azoknak egy-két soros összefoglalását és a hozzájuk fűzött egy-egy elmélkedést tartalmazza. A kötet végén a szerző az olvasóhoz címzett záradékban utal a tizenhárom évvel korábban megjelent első kiadásra (Bécs, 1605). Az evangéliumi szakaszok szövege kisebb változtatásokkal a Telegdi Miklós postilláiban (Bécs, 1577; Nagyszombat, 1578 és 1580) található perikópákat követi. EP RMK I, 477; RMNY 1151. IV-18
