Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - III. A BIBLIA ÉS FORDÍTÁSAI MAGYARORSZÁGON

Az egész kódexet azonos kéz másolta, tőle valók a hasábkezdő betűk cifrázatai, valamint a rubrikálás és a foliálás is, az iniciálékat más kéz rajzolta. Ez utóbbiak feltűnő stílusegyezést mutatnak a lövöldi karthauzi kolostorban készült Erdy-kódexszel. A Jorciánszky-kódex karthauzi eredete mellett szól az is, hogy a kötés épen maradt hátsó része egyértelműen lövöldi. Más megfigyelők viszont a margitszigeti dominikák Ersekújvári-kódexével való rokonságát hangsúlyozzák, igaz, hogy ez utóbbi viszont az Erdy-kódexszel mutat hasonlóságot. A kódex eredetének kérdése mindmáig megoldatlan. Az ószövetségi rész (késői) barbára bejegyzése arra utal, hogy apácák használták, ezt támasztja alá az a tény is, hogy egy apácakolostorban bukkant fel. ÁP Kiad.: A Jordánszky-kódex, hasonmás és olvasat, kiad. LÁzs SÁNDOR, kísérő tanulmány CSAPODI CSABA, utószó és szómagyarázatok LÁzs SÁNDOR. [Budapest é. n.] Pannónia Regia 1994, IX-l 5/a kat. sz. (Ács PÁL) ; Jankovich Miklós 2002,240241, 225. sz. (Ács PÁL); MAMLJL V, 1 (MADAS EDIT) III-6 Szent Pál levelei magyar nyelven — az első teljes szövegében magyar nyelvű nyomtatott könyv II1-5 gomi káptalan jegyzőjének tulajdonába. 1820-ban tőle kapta meg Jordánszky Elek esztergomi kanonok, akinek nevét a kézirat máig viseli. A kódex eleje ekkor már csonka volt, az első kötéstáblával együtt mintegy harminc levele elkallódott. Ebből a levált részből szerezte meg Jankovich Miklós azt a levélpárt, amely ma a nevét viseli, és amelyet ma is külön — az Országos Széchényi Könyvtárban — őriznek. A kódexben az Ószövetség első hét könyve, valamint szinte a teljes Újszövetség olvasható, tehát részleges bibliafordítás. Érdekes és mindmáig megoldatlan az újtestamentumi rész felépítésének kérdése. A fordítás Szent Pál levelei közül csak a (vitatott hitelű és Pál teológiájától eltérő) Zsidókhoz írt levelet tartalmazza, besorolva azt a katolikus levelek közé. Az apostol tizenhárom levelét elhagyja, noha a korban ezeknek is létezett magyar fordásuk. Ez a gyakorlat a Jordánszky-kódexben megmutatkozó sajátos teológiai hagyományra és koncepcióra utalhat. A töredék a Genezis első négy fejezetét tartalmazza. Nem a kódex legeleje, megelőzte még kettő, esetleg több kéziratlap. Mégis itt kezdődik a kódex foliálása, mivel az egész műhöz tartozó bibliai előszavakat csak a teljes munka bevégeztével, számozatlanul illesztették a könyvhöz. Másolása 1519-re tehető, ugyanis a kézirat ószövetségi részeit ebben az évben írták le, amint ezt a Bírák könyve után olvasható bejegyzés tanúsítja. A Jordánszky-kódex többi hiányzó része a győri Csemez József tulajdonában volt; 1880 után Simor János megvásárolta tőle a 22 levélnyi töredéket. Ekkor a Jordánszky-kódexet és a Csemez-töredéket egyesítették, ezt a kötetet ma is az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzik (jelz.: Mss. II. 1). 1533 Epistolae Pavli lingva hvngarica donatae. Az zenth Paal leueley magyar nyeluen. III-6