Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - III. A BIBLIA ÉS FORDÍTÁSAI MAGYARORSZÁGON

III-2 111-3 III-3 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem latin nyelvű Bibliája 1475 Biblia Nürnberg, Andreas Fischer, Johannes Sensenschmidt, 1475 Papír; foil. 458; 2°; 17. századi, ezüstveretes fekete bőrkötésben; hiányzik az 1—10, 15, 44, 429—458. levél; az iniciálék kárminvörössel, szabadkézzel festve, a mondatkezdő és egyéb nagybetűk sárgával áthúzva; a 401. levél verzóján a nyomtatás során kimaradt utolsó sort egy 15—16. századi olvasó kézzel pótolta; a teljes 7. és 34. levél szintén 15-16. századi kézzel pótolva; 16—17. századi kézírásos, latin nyelvű marginális jegyzetek főként a könyv elején és végén, a párhuzamos helyek megjelölésével vagy pár szavas bibliai utalásokkal. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem könyvtárából. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 17. Ősnyomtatvány gótikus betűtípussal, kéthasábos szedéssel, melynek igazi különlegessége a 17. századi, fatáblás, aranyozott ezüstveretes, barkamintával nyomott fekete bőrkötése (chagrin), melyet I. Rákóczi György készíttetett. A 400 X 280 mm-es elő- és háttáblát egyforma öntött, áttört és vésett ezüstverettel díszítették, amelyről az aranyozás néhol lekopott. Mindkét tábla közepén egy 190 x 160 mm széles címerpajzs: Erdély címere, a szívpajzsban a Rákóczi családé. A címer fölött korona, mellette Rákóczi György monogramja: G. R. A pajzsot ovális szalag veszi körül, rajta felirat: „GEORGIVS: RAKOCI: D(ei): G(ratia): PRIN(ceps): TRAN(silvamae): PAR(tium): REG(m): HVN(gariae): DOM(inus): ET: SlC(ulorum): COM(es)." Ezt meander alakú díszítmény futja körül. A címer sarkain négy védőgomb található. A négy sarkon szárnyas angyalfők helyezkednek el, liliomokkal és akanthuszokkal. Az elő- és háttáblát két akasztós kapocs tartotta össze, melyek közül ma az egyik hiányzik. A könyv aranyozott metszésén poncolt levélminta fut. A könyv első birtokosát nem ismerjük. I. Rákóczi György, a „bibliás fejedelem", aki maga is naponta olvasta a Szentírást, 1647-ben szerezte és köttette be. Erről tanúskodik az 1647. december 10-én Udvarhelyi Péterhez, a kassai kamara jövedelmének kezelőjéhez írt levele: ,,Egregio domine nobis bénévole. Istentől kegyelmednek egészséget és minden jókat kívánunk. Két rendbeli levelit vöttük kmednek, egy kiben mit írjon a biblia felől értjük, s bizonyos dolog: szűből kívántuk eddig is elkészülését, mivel szükségünk is volna reá. De ha egyébaránt nem lehet, kmednek csak vegye meg a táblájára való fekete bőrt, ha lehet, bagariát, mentől szebbet s pántlikát is; küldje Eperjesre; elhittük, leszen ott arra való compactor, a ki meg tudja kötni; ha penig ott is késedelmesnek ítélné elkészülését, kmed csak küldje kezünkben a bibliát, bőrt és pántlikát; mi másutt is megtudjuk csináltatni, mivel Váradon jó compactor vagyon sat. sat. Datum ex Castro Szerencsiensi, die 10. X-bris anno Domini 1647. Egregiae dominationis vestrae bénévole. G. Rákóczi" (Közölte ILLÉSI 1898,275-276). A fejedelmi család birtokában e köteten kívül több 15. században nyomtatott biblia volt (ma hétről tudunk), bár az