Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)
Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Ferenczffy Lőrinc és Elias Berger tervezett magyar története
II-45C letkülönbségekből ítélve nem is egymás másolatai. S ami ennél is fontosabb: egyik ismert változat sem tekinthető az ábrázolássor kiindulópontjának, beleértve a legkorábbinak látszó budapestit. Feltételezett archetípusként ugyanis lényeges részletek hiányoznak róla, amik viszont a további darabokon egyöntetűen vagy részben megtalálhatók. így a budapesti képen nincs rajta a tábla felső ,,Rollwerk"-jeiről induló stilizált liliomdísz, ami a szombathelyi és a későbbre tehető trencséni változaton rajta van (b, d), viszont nincs ott a korábbi trencséni képen (c).Továbbá egyedül a budapesti példányon hiányzik (és soha nem is volt rajta) az a vörös-kék váltakozású apró gyöngysor-befoglalás, ami a corona latina középső pántján az apostolábrázolást kétoldalról keretek, míg ez a részlet a három másikon megtalálható. A budapesti kép többitől kevésbé jelentős eltérése a feliratos tábla hátrafelé hajló bal alsó „Rollwerk"-dísze, ami szintén nem ismétlődik másutt. Az egymáshoz képest felfedezhető további különbségek már inkább a feliratokban mutatkoznak (az alsó tábla szövegére itt most nem térek ki), és jórészt másolási hibának tűnnek. Egy ilyen másolási hiba mond ellent ismét annak, hogy a budapesti képet véljük a sorozat kiinduló darabjának, ugyanis eleve másolatként készülve kerülhetett rá a magyar címer fölött olvasható elírás: RENI, miközben a többin helyesen REGNI szerepel. A félreolvasásból eredő hibák azonban főként a korona alatti hatsoros szöveget érintik — amely a korona Prágától Zólyomig tartó útjának állomásait és dátumait foglalja össze —, és ezek a hibák kizárólag az első trencséni festmény (c) feliratában fordulnak elő. A többi három képen a korona alatt található szöveg egymással megegyező: így II-45d tudja az irodalom a szombathelyi és a budapesti példányok esetében (Id. HOLLER 2000, 298, 301; ZSÁMBÉKY 2002, 342/5.j.), amihez hozzátenném, hogy velük pontosan azonos a trencséni második változat felirata is (d). Ami pedig a korábbi trencséni példányt illeti (c): elképzelhető, hogy hibás latinja és többitől különböző erőteljes felirata között van némi összefüggés. Ez a szöveg ugyanis nem megerősítés, mivel korábbi nincs alatta. így lehet, hogy ezen a képen eredetileg nem szerepelt a korona útját s annak dátumait tartalmazó hat sor, ami csak utólag, egy latinul nem tudó festő tévedéseivel együtt került rá. Amennyiben a szövegátvétel a későbbi trencséni példány jó állapotú, de a háttértől alig elkülönülő, s így nehezen olvasható felirata alapján történt, akkor a 19. század elején írták rá (hibásan) a korábbi változatra. Az ábrázolásoknak ezzel a részletével kapcsolatban az eddigiekben az volt a vélemény, hogy a korona csüngői közé írt itineránum a korábbi trencséni példányt leszámítva (c) mindenütt megkopott, rongált formában maradt fenn, s ennélfogva ma már nehezen olvasható. Pedig ez csak részben igaz, a szöveg ugyanis láthatóan szándékosan (!) íródott mindenütt háttérbe olvadó, halvány színnel, többnyire a képeken másutt is előforduló tompa sárgával. Kopásnak sem a szombathelyi, sem az igen jó állapotú későbbi trencséni példányon nincs semmi jele (b, d). Egyedül a budapesti rosszabb állapotban fennmaradt (vélhetően túltisztított) változatnál okoz olvasási nehézséget a felirat kopottsága, de az épebb részek alapján itt is egyértelmű, hogy színe eredetileg is a háttérbe beleolvadó, halvány okkersárga volt.
