Mikó Árpád - Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/3)

Katalógus - II. A HUMANISTÁK ÉS A KÉSŐ RENESZÁNSZ MŰVÉSZET - Az illusztrált magyar történelem

11-29 állításra került mint Mátyás eredeti ruhadarabja. Az 1876-os műipari és történelmi kiállításon például mint „Mátyás király ködmöne" szerepelt. MÁ BALOGH 1966,I., 429; Történelem - kép 2000,431-432, VII-5. sz. (TOMPOS LILLA); FARKAS - PAPP 2001, 187, 22. sz. 11-30 Mátyás király kolozsvári szülőháza (15. század első harmada) Háry Gyula (1864-1946) Karton, fekete tinta, lavírozás; 152 x 210 mm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Grafikai Osztály, ltsz.: 1902—1000. Mátyás király szülőházát már igen korán nagy becsben tartották a városban: a 16. század második felében — Heltai Gáspár korában — hollók díszítették, és azt a szobát, ahol a király megszületett, felirat jelölte. Valószínűleg ez a kultusz adta az ötletet ahhoz, hogy Bocskai István — közelben lévő — szülőházát is emléktáblával lássák el (1606): a több részes epitáfium szétbontott darabjai ma is megvannak, különböző helyeken befalazva (BALOGH 1985,165-166; KOVÁCS 2003, 250—257). Háry Gyula rajza Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben számára készült, és Erdély, azon belül Kolozsvár leírását illusztrálta. MÁ 11-30 AZ ILLUSZTRÁLT MAGYAR TÖRTÉNELEM A magyar történelem megírása, a megírt munkák illusztrált kiadása komoly probléma végig a 16. századon át.Thuróczy János krónikája — amely Mátyás király megbízásából jelent meg 1488-ban — volt az a késő középkori munka hazánkban, amelyet a királyok képmásai és sokfigurás, mozgalmas jelenetek díszítettek. Ezt követően a 16. században többször is napvilágot láttak a magyar történelmet bemutató könyvek, de csak ritkán illusztrálták őket. A legfontosabb Antonio Bonfini nagy művének (a magyar történelem egészét feldolgozó Kerum Ungaricarum decadesnek) bázeli, német nyelvű kiadása 1545-ből, amelyet változatos fametszet-kompozíciók kísérnek. Heltai Gáspár magyar nyelvű Bonfini-átdolgozását egyedül Mátyás király képe díszíti (Kolozsvár 1575). A 17. század elején merült fel Magyarországon illusztrációkkal kísért, új magyar történelemi munka kiadása. Ferenczffy Lőrinc királyi titkár kezdeményezte egy ilyen mű megalkotását: a szöveget Elias Berger udvari történetíró állította elő, a narratív ábrázolásokat — zömmel csatajeleneteket — Isaac Maior, a királyképmásokat egy másik, a királyi udvar körül működő mester alkotta. (E királyképeket felhasználva jelentette meg később, 1664-ben Nádasdy Ferenc országbíró a Mausoleumot, amely a magyar uralkodók kanonikus ábrázolásait hosszú időre meghatározta.) A csataképek zöme a 20. századig kiadatlan maradt; napjainkig megőrződtek rézdúcaik is. 11-31 Thuróczy János Magyar krónikája. Johannes Thuróczy: Chronica Hungarorum Brünn, [Konrad Stahel és Matthias Preinlein], 1488. III, 20. Papír; foil. 168, 42 fametszettel; 2° Todoreszku Gyula és Horváth Aranka könyvtárából. A könyvet a Todoreszku-gyűjteményben 19. századi, a magyar történelem jeles eseményeit ábrázoló, zománcos címerekkel kiegészített vert ezüsttáblában őrizték. Jelenleg 20. század végi fatáblás bőrkötésben, 19. századi poncolt aranymetszéssel. Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 668/b.