Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

FARBAKY PÉTER, MIKÓ ÁRPÁD, SPEKNER ENIKŐ, SZOVÁK KORNÉL, TRINGLI ISTVÁN, VÉGH ANDRÁS: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban (1458-1490)

Giovanni Dalmata: Madonna a gyermek Jézussal, 1498 körül Padova, Musei Civici, Museo d'Arte Medioevale e Moderna székesfehérvári síremlékének elkészítésére, mert ő volt II. Pál római-vatikáni síremlékének társalkotója — bár nem tudjuk, hogy ez a műve végül elkészült-e. Megmaradt viszont egy márványoltár, az ún. Diósgyőri Madonna. Ugyancsak a legtöbben neki tulajdonítják a visegrádi Herkules-kutat, amelynek töredékeit a régészeti kutatás megtalálta. A másik jelentős művész a „Márvány Madonnák mestere" volt, akit nemrégiben levéltári dokumentumok alapján azonosítottak a firenzei Gregorio di Lorenzóval. O 1475-ben jött Magyarországra a nápolyi és ferrarai udvar — Beatrix nővére — közvetítésével. Kisebb töredékek mellett a legfontosabb műve az ún. Visegrádi Madonnadombormű, amely a visegrádi királyi palota kápolnájába készült, pontos helyét nem ismerjük. A szintén nagyon kvalitásos nagyvázsonyi kerubfejes töredéket azonban a legújabb kutatás elvitatja a művésztől, s ismeretlen toszkán szobrász művének tartja. as évtizedben Mátyás egyre gyorsuló tempóban fejlesztett, s amelynek a trónutódlás szempontjából kiemelkedő fontosságot tulajdonított. Nevét is a Corvinus-legenda alapján, Mátyás Ransanus és Bonfmi által kreált fiktív ókori származásával kapcsolatban kapta. Ekkor készültek a bőr- vagy bársonykötésű díszes kötések. A kódexek egy részét Budán másolták és díszítették (Lombardiából érkezett könyvfestők), itt készültek az aranyozott corvina-bőrkötések is. Az utolsó néhány évben a legfontosabb firenzei könyvfestők dolgoztak Mátyás számára, így Attavante degli Attavanti (a brüsszeli Missale Romanum), Bocchardino il Vecchio (a budapesti Philostratus), illetve a Gherardo és Monte di Giovanni testvérpár (a firenzei Biblia harmadik kötete). A budai könyvtár vágyott (ideális) tartalmi leírását Naldo Naldi itáliai humanista fogalmazta meg. A valóságban azonban az ókori írók és költők, az egyházatyák mellett a középkori teológusok és a kortárs humanista szerzők művei is szerepeltek. A könyvtár méltó párja volt Lorenzo de' Medici firenzei és Federico da Montefeltro urbinói könyvtárának. A Corvina Könyvtár A források szerint a budai királyi palota dunai szárnyának két termét foglalta el a királyi könyvtár, amelyet az 1480Ifjabb Vitéz János pontificaléja, 1489-1490 Roma, Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Ottob. Lat. 501.