Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

MADAS EDIT, FÖLDESI FERENC: Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei

Vitéz János képmása a Tribrachus-kódexben, Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 416. váljanak. A mecenatúra túlterjedt azonban a püspök szűkebb környezetén, külföldi szerzők neki ajánlott művei tanúskodnak arról, hogy híre Itáliáig is eljutott. Az „ajánlások" kiemelkedő darabja a Caspar Tribrachus modenaí költő munkáit tartalmazó kódex, melynek címlapján Vitéz legismertebb portréja látható Lux Pannóniáé (Magyarország fénye) felirattal. Emellett maga a Vitéz-könyvtár tartalmi gazdagságával és díszkódexeivel szintén mintaként szolgált Mátyás számára a Bibliotheca Corvina megteremtésére, melynek kezdeteit éppen ezekre az évekre az 1460-as évek második felére tehetjük. Az esztergomi palota kulturális élete egyenes folytatása volt mindannak, ami Váradon megkezdődött. Folyt a könyvtár építése, a Budán élő litterátusok közelsége újabb impulzust adott az „akadémiai" életnek, és megnyílt a lehetőség, hogy valódi, szervezett intézményeket hozzon létre. Alighogy Esztergomba érkezett, a király benyújtotta II. Pál pápához a kérelmet egy magyarországi egyetem alapítására. Közép-Európában ekkor már egy évszázada virágzó egyetemek működtek: Bécsben, Prágában, Krakkóban; hazai egyetem azonban nem volt, a magyar diákoknak külföldön kellett tanulmányaikat folytatniuk. A pozsonyi egyetem megnyitása 1467-ben jelentős fordulatot hozhatott volna ezen a téren, ha Vitéz számára hosszabb idő adatik a kiépítéséhez. Mint esztergomi érsek, ő lett az egyetem kancellárja, ami a szervezés teljességét követelte tőle. Neves tanárokat hívott meg Pozsonyba, köztük a kor legismertebb asztronómusát, Joannes Regiomontanust, Giovanni Gatti teológiaprofesszort, aki Rómában Béssarión bíboros akadémiájának tagja volt. A meghívottak között lehetett a kor egyik leghíresebb görög származású humanistája, Johannes Argyropoulos, aki azonban végül nem fogadta el a felkérést. Kérdéses, hogy a király támogatását mennyire tudhatta maga mögött az érsek. Az intézmény indulásakor Mátyás átadott egy pozsonyi házat az egyetem céljaira, de hogy egyebekkel is támogatta volna a működését, kiépítését, erről a kisszámú fennmaradt forrás nem tud. Az pedig, hogy Vitéz halála után az egyetem hamarosan hanyatlásnak indult, épületét Beatrix királynénak engedték át, azt jelzi, hogy az Universitas Istropolitana Vitéz művelődéspolitikai terveinek köszönhette létrejöttét, és fennállásának záloga az érsek személye volt. Vitéz János Basilius Magnus-kódexe, 1450-1470 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lit. 415.