Mikó Árpád szerk.: Reneszánsz év 2008, Vezető a Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/2)

MADAS EDIT, FÖLDESI FERENC: Csillag a holló árnyékában. Vitéz János és a magyarországi humanizmus kezdetei

szövegekre azonban viszonylag későn támadt nálunk olvasói igény. A legelső fennmaradt magyar nyelvű könyv a Szent Ferenc legendáit tartalmazó Jókai-kódex 1440 tájáról. Valamennyi magyar nyelvemlék-kódexünk vallásos tartalmú, s latin nyelvű forráson alapul. Liturgián kívüli közösségi felolvasásra vagy magánáhítatra szolgálnak, mint az ótestamentumi kisprófétákat tartalmazó Bécsi Kódex vagy a Magyar Benigna számára összeállított reprezentatív imakönyv, a Festetics-kódex. Magyar Benigna imakönyve (Festetics-kódex), 1494 előtt Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, MNy 73. Vitéz János könyvtára Vitéz János gyermekkoráról, neveltetéséről semmit sem tudunk, feltételezhető, hogy szlavóniai származású lévén tanulmányait Zágrábban végezte. Fiatalon az egyházmegye papja lett, majd — valószínűleg Gatalóczi Mátyásnak, a királyi kancellária vezetőjének, a korábban zágrábi prépostnak köszönhetően — Zsigmond király és császár udvarába került. A bécsi egyetemre is csak ezután iratkozott be 1434-ben, és nagyon rövid ideig folytatott itt tanulmányokat. Jegyzőként tevékenykedett a király haláláig (1437), utóda, Albert király alatt már főjegyzői tisztet töltött be. Levelek, okiratok szerkesztése mellett valódi diplomáciai feladatokat is ellátott, tudjuk, hogy tagja volt többek között annak a krakkói küldöttségnek, amely 1440-ben I. Ulászlót hívta meg a magyar trónra. A zágrábi stallum után, minden bizonnyal hivatali munkája elismeréseként, 1442-ben a váradi préposti cím birtokosa lett. Zsigmond udvarába kerülvén a kancelláriai évek legnagyobb hozadéka az volt, hogy megismerkedett Pier Paolo Vergerióval (1370—1444). A mester ekkor már (a kor viszonyaihoz képest nagyon is) idős volt, és életművének jelentős részét — amelynek alapján méltán tartjuk az első nagy humanista nemzedék kiemelkedő alakjának — jórészt már megalkotta. Legkiemelkedőbb munkája a reneszánsz neveléselmélet alapművévé vált. Bár Itáliai kapcsolatai megritkultak, de a tudományos munkával nem hagyott föl. Vergeno döntő impulzust adhatott Vitéz számára az Itáliából kisugárzó új, klasszikus-humanista művelődéseszmény felfedezéséhez, hiszen tagja volt annak a kis tudós társaságnak, amely korán kialakult a fiatal kancellista körül Budán, s amelyet az első magyar akadémiának tekintünk. Ez a tudományos élet Pier Paolo Vergerio neveléstani műve Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 314.