Büki Barbara: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” – Családi vezető a kiállításhoz (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/1)

Zichy Mihály „hallucinációi" Zichy Mihály az 1878-as párizsi világkiállítás magyar részlegébe nagyszabású történelemfilozófiai ihletésű művet szánt: A Démon fegyvereit. A Démon fegyverei, avagy A Rombolás géniuszának diadala című képe a háború allegóriája. Zichy az 1870-es évek háborúit és politikai konfliktusait emblematikus jelenetekbe sűrítve ábrázolta, melyek a jelen kritikáján túlnőve mindenfajta háború elítélését, az egy­házak bírálatát és főként a megváltó béke óhajtását sugallták. Tudod-e, hogy ez Zichy legnagyobb méretű műve? A korabeli uralkodók (IX. Pius pápa, II. Sándor orosz car. Vilmos német csá­szár és III. Napóleon francia császár) szerepeltetése és az aktuális események ábrázolása miatt olyan nemzetközi bonyodalmat keltett volna, hogy a művésznek a világkiállítás megnyitása előtt vissza kellett vonnia festményét. A kép felső részét szinte betölti a két allegorikus alak; a szárnyas, mezítelen férfi, a Démon és női párja, „az apokalipszis asszonya". Keresd meg a festményen IX. Pius pápa, II. Sándor cár, Vilmos német császár, illetve III. Napóleon francia uralkodó alakját! Zichy Mihály: A Rombolás géniuszának diadala, 1878, MNG A kiállításon találkoztál más démonalakkal is? Idézd fel, miben hasonlítanak és miben különböznek az itt látható Rombolás géniuszától! Alaposan szemügyre véve a festményt, véleményed szerint az egész alkotáson a Rombolás géniusza diadalmaskodik, vagy a művész lát valamiféle kiutat ebből a pusztuló világból? Zichy miben látja ezt? Tudod-e, hogy Zichynek ebben a sok vihart kavart művében először Ady Endre fedezte fel az új, a modern elemeket, amikor a művet egy „elűzött magyar és művész" „fájó és hatalmas műveként" értelmezte? Tudod-e, hogy az orosz cári festőként foglalkoztatott Zichy sokszor panaszolta, hogy a cári udvar kívánságai miatt nem festheti „hallucinációit", ahogyan ő nagy­méretű, eszmei mondanivalót közvetítő képeit nevezte? Ezen alkotásai közé tartozik a Luther látomása, a Messiás, a Zsidó mártírok, illetve az Autodafé című képe is. Ezek a képei nem konkrét eseményt ábrázolnak, mondanivalójuk azonban min­denképpen ugyanaz; tiltakozás a katolikus egyház hazugságai, a kereszt nevében elkövetett igazságtalanságok ellen. Vedd szemügyre az említett képeket, és figyeld meg, hogyan fejezi ki nézetét Zichy a különböző képeken! Zichy Mihály: Luther látomása, 1871 Evangélikus Országos Múzeum

Next

/
Oldalképek
Tartalom