Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Egy romantikus allegória • Zichy Mihály „főművének" inspirálói LICHNER MAGDOLNA

27 GONDA ZSUZSA: John Boydell Shakespeare Galériája. Kísérlet a „történelmi festészet angol iskolájának" megteremtésére. In: Sub Minerváé nationis praesidio. Budapest, 1989. 71-75.; A Shakespeare- és Milton-kiadásokról és illusztrációkról lásd: BOASE, T. S, R.: Illustrations of Shakespeare's works in the 17"' and 18'" century. Journal of the Warburg and Courtauld Institute 10. 1947. 83-108.; FRIEDMANN, W. H.: Some Commercial Aspects of the Boydell Shakespeare Gallery. Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 36. 1973. 396-401.; The Fuseli Circle in Rome. New Haven, 1979. A Galériáról készült metszetek kiadása: A collections Prints from Pictures Painted for the Purpose of Illustrating the Dramatic Works of William Shakespeare by the Artist of Great Britain. I-II. London, 1803; Újabban: The Boydell Shakespeare Gallery. Kat. Szerk. POPE, WALTER ós BURWICK, FREDERICK. Bochum, 1996. 28 A Milton Galéria kiállításairól és rekonstruálásáról, valamint a festményekről készült metszetkiadványról lásd: BECKER, CHRISTOPH -HATTENDORF, CLAUDIA; Johann Heinrich Füssli Das Verlorene Paradies. Kat. Staatsgalerie, Stuttgart, 1997. 29 Sir Joshua Reynolds az angol festészeti Akadémián, 1772. december 5-én elmondott beszédében Michelangelót eredetisége, invenciója okán Raffaello fölé helyezte. A terribilitá fogalma egyértelműen Michelangelo művei kapcsán terjedt el az angol szellemi életben. REYNOLDS, J.: Discourses on Art. San Marino, 1959.; A művészekre feltehetően nagy hatást gyakorolt Edmund Burke teoretikus és patrónus 1756-ban írt esszéje is. BÜRKE, EDMUND: A Philosophical Enquiry in the Origin of Our Ideas of the Sublime and Beautiful. London, 1958. Teóriájának lényege Pseudo-Longinusra alapozva: a szép abszolút értelemben méreteit tekintve korlátozott, mértékletes, a körvonalak kiegyenlítettek, átmenetekben gazdagok, lágyan hullámzóak, megvilágításban egyenletes, a fenségest pedig az ellentétek jellemzik, méretében „végtelen" - amit a monotónia, mint a repetitív ritmus is hangsúlyozhat - kontúrban átmenet nélküli, hirtelen váltások uralkodnak, valamint a fény és árnyék mély kontrasztja. Szerinte a szenvedés és a természetfeletti ábrázolása igényli a fenséges kategóriáját: „A végtelen általában a fenséges legtisztább hatását, egyben igazi próbakövét jelentő, gyönyörűséges rettegéssel tölti el a lelket." 30 MALAN, DAN: Gustave Doré adrift on dreams of splendor. St, Louis, 1995. Doré teljes kiadvány listájával, adattárral: 234-344. Csak a legismertebbek: Byron-, Rabelais- és Balzac-illusztrációk (1850-es évek), Dante, Cervantes, Milton, a Biblia, Shakespearerel is kísérletezett (Vihar. Macbeth) az 1860-as években, ezek a következő évtizedben több kiadást értek meg angol és német nyelven is, Coleridge, Tennyson, Dickens, Victor Hugo, Gautier a hetvenes években, 1879-ben Ariosto: Orlando Furioso (kat. 304.), E. Allan Poe verseihez készült rajzai halála után jelentek meg. Német területen is ugyanez a folyamat játszódott le. Többen foglalkoztak illusztrálással, Carstens, később Kaulbach is készített Dante-illusztrációkat, Shakespeare drámáihoz is rajzolt sorozatot (Lear király, Macbeth). Kaulbach német költő műveihez, legtöbbet Schiller műveihez készített rajzokat, amelyeket sokszorosítottak. A Zichy család könyvtárában GOETHE: Rajna kincse című művének német nyelvű, Kaulbach által illusztrált, 1846-os kiadása, valamint MORITZ RETZSCH: Gallerie zu Shakespeare dramatischen Werken. Leipzig é.n. is ott volt. Ez utóbbi hasonlít az 1802-ben megjelent kilenckötetes, illusztrált angol Shakespeare-kiadásra. A listában szerepel Doré-illusztrációkkal: CERVANTES: Leben und Thaten des Don Quixote von la Mancha. Berlin-New York, 1868. Dante olasz és német nyelven több példányban. A Zalai Zichy-könyvtár könyvlistája. Magántulajdon. 31 FARNER, KONRAD: Gustave Doré, der industrialisierte Romantiker. I-II. Dresden, 1963. I. 245-249.; MALAN i. m. (30. j.) 287-291. A Cassel és más kiadók együttműködésével létrejött angol nyelvű változatot az 1890-es évekig szinte minden évben újra nyomták, 1900-ig 21 kiadást ért meg! 32 CARLYLE, THOMAS: Oliver Cromwell's Letters and Speeches. London, 1845. CARLYLE, THOMAS: On heroes, heroworship and the heroic in history. London, 1846. A Zichy-könyvtárban ezek ugyan nem szerepelnek, de HUME Anglia története után megjelent összes angol és német nyelvű Anglia-történet igen. A könyvtár alapvetően történelmi és jogi jellegű volt, az angol és a francia forradalmakról szinte minden 18-19. századi kiadvány megvolt. A Zalai Zichykönyvtár könyvlistája. Magántulajdon. Carlyle romantikájáról, metaforáiról lásd: NEMES PÉTER: Carlyle szövete. In: Nemes Péter: Dekonstrukció és romantika. Budapest. 2004. 145-173. 33 MACAULAY: Anglia története. Budapest. 1875. I-V. A kötet megmaradt a Zichy család könyvtárában; Thomas Babington, lord Macaulay of Rothler (1800-1859) híres Milton-tanulmányát csak 1879-ben fordították le magyarra, de az erre támaszkodó RING, MAX: John Milton undseineZeit. Frankfurt am Main, 1855 bekerült a Zichy család könyvtárába. Macaulay írásai népszerűek voltak liberális körben, a zsidók egyenjogúsításáról szóló beszédét már 1861-ben lefordították magyarra, Byronról szóló esszéjét 1877-ben, A pápaság című munkáját pedig 1879-ben. A Magyar Tudományos Akadémia még halála előtt, 1858-ban tagjai közé választotta, Trefort Ágoston mondta el nekrológját. 34 A világirodalom nagy eposzai című hatalmas áttekintése csak 1882-ben jelent meg az Akadémia kiadásában, de Miltonról írt tanulmánya, amelyben Macaulayra hivatkozik, már 1869-ben, Szegeden napvilágot látott, ő a szabadelvű tudósokkal, irodalmárokkal ós Zichy Antallal, Arany Lászlóval is kapcsolatban állt. A műre és Szász Károly személyére Bedő Szilvia könyvtáros hívta fel a figyelmemet. 35 „A zarándok útja a jelenvaló világból az eljövendőbe" kulcsmetaforája: a keresztény létforma itt a földön a zarándoklat (Zsid. 11.13). A középkori angol látomásos irodalomból rokona a William Langland nevéhez fűzött Piers Plowman (Paraszt Péter) a 14. századból és a híres 15. századi moralitásjáték: Everyman (Akárki). Az Exempta, a prédikációk színesítését szolgáló, moralizáló anekdoták tára volt, G. R. Owst egy 14. századi kéziratban fennmaradt szentbeszédben találta meg Bunyan művének forrását. OWST, G. R.: Literature and Pulpit in Medieval England: A neglected Chapter in the History of English Letters and English People. New York, 1966. 304. Bunyan művét első alkalommal 1777-1778-ban adták ki magyar fordításban, utóbb számos magyar nyelvű kiadása látott napvilágot, egyebek között SZABADI BÉLA fordítása 1907-ben. Legújabb kiadása: BUNYAN, J.: A zarándok útja. Ford. JÁNOSHAZY GYÖRGY, az előszót írta és a jegyzeteket készítette DR. FABINY TIBOR. Kolozsvár (Cluj-Napoca), 2005. 36 Macaulay John Bunyanról is írt esszét, magyar fordítása ASZALAY GYULÁtól: MACAULAY: Goldsmith Olivér, Bunyan János. Budapest, 1905. 37 A dramatizált allegória, a moralitás műfaja a középkor végén született meg, s a Halál felé vezető út és a lélek sorsa volt általában a témája, szereplői megszemélyesített erények és bűnök. A legrégebbi angol moralitás a The Castle of Perseverance (Áz állhatatosság kastélya), legismertebbek az 1475 körüli Mankind (Emberiség) és az 1500 körüli Everyman népszínművé váltak. 38 Már 1867-ben felterjesztették erre a kitüntetésre, a Miltonpajzsért és más művekért, amelyeket az Elkington-cégnek készített, s megkapta volna, ha az angolok nem tiltakoznak, mivel az angol kormány megtiltotta, hogy francia kitüntetést átvegyenek. Végül az 1878-as Pilgrim-pajzsért kapta meg, bár ennek témája kevésbé volt ismert a franciák előtt, annak ellenére, hogy egyik irodalmi előképe egy francia ciszterci szerzetes, GUILLAUME DE DEGUELEVILLE a Lélek zarándokútja (Pèlerinage d'une âme) című műve volt. MOREL, LEONARD: L' œuvre de Morel-Ladeuil sculptor-ciseleur. 1820-1885. Paris, é.n. [1903]. 19. és 25-26. A Milton-pajzs londoni és párizsi sikeréről, az Elkington-cégnek ítélt aranyéremről: U.o.: 18.; Catalogue of The Art Journal. 1867. 217. és a Times 1867. szeptember 4-i száma. 39 Bunyan Apollion (Abaddon), a pusztító alakjának leírásánál a Jelenések könyvét és a korabeli, „ponyva" lovagregények sárkányfiguráját ötvözte. BUNYAN, J. i. m. (35. j.) 69-74. 40 A Milton-pajzs másolatát az 1873-as bécsi világkiállításon Pulszky Károly választotta ki az ekkor alapított múzeum számára. LICHNER, MAGDA: The reception of Electroplates in Hungary. I. Electroplates in the collection of the Museum of Applied Arts 1873-1884. Ars Decorativa 24. 2007. 97-122. 41 Morel-Ladeuil ötvös-szobrász, ötvösműveket készített a francia arisztokrácia tagjainak és III. Napóleonnak, később a birminghami Elkington-cégnek dolgozott, munkái az angol királyi család elismerését is kivívták. 1873-ban osztrák Képzőművészeti Akadémia tagjai sorába választotta, az ún. Helikon vázáért, ezt a zene és a költészet allegóriái díszítették. Az ötvös-szobrász egyik tisztelője gróf Pálffy János műgyűjtő volt. 0 1873-ban, a bécsi világkiállításon két eredeti művét vásárolta meg: az Ariel éneke című domborított ezüst plakettet, amely Shakespeare Vihar című színművéhez készült, s a párját, melynek fő alakja Jolly szatír, Spencer Tündérkirálynő című művéből. Lásd: MOREL i. m. (38. j.) 22. valamint 42-43, VI. tábla. 42 Id. Gróf Zichy Ödön (Edmund) a vereskeői ágból (1811-1894), a Monarchia gazdasági-politikai közéletének jelentős szereplője, személyéről s a Monarchia művészeti közéletben betöltött szerepéről lásd: Magyar Országgyűlési Almanach 1892-1897, Felsőház, 115-116.; KISSNÉ SINKÓ KATALIN: Orientalizáló életképek. In: MŰVÉSZET MAGYARORSZÁGON 1981. I. 98-106. Az 1878-as vásárlásról lásd: IM irattár 3/1878. „Gróf Zichy Edmund vétele az 1878iki világkiállításon az iparművészeti múzeum számára." Lásd még: Jelentés a Párizsi világkiállításon vett tárgyakról Méltóságos Pulszky Ferenc úrnak a múzeumok és könyvtárak főfelügyelőjének. IM Adattár Kit.: 1421. 43 Zichy Mihály testvére, Zichy Antal tagja volt a múzeumot alapító ún. Százfős bizottságnak. A festőtől a múzeumnak 1874-ben ajándékba adott legyező azt is valószínűvé teszi, hogy látta a Nemzeti Múzeumban éppen megnyíló iparművészeti kiállítást. Az 1874. évi ajándékok közt az első Zichy Mihályé, egy pergamen legyező, színes díszítésekkel. IM Leltárok 1872-1875 (o.n.). Zichy 1874 júniusában és augusztusában Magyarországon tartózkodott, június 28-án Budapesten részt vett a tiszteletére rendezett ünnepségen. BERKOVITS 1956. 1, 12. Angliában, a walesi herceg meghívására 1871 -ben és 1874-ben járt. Lásd: GELLER KATALIN: Zichy Mihály művei az angol királynő gyűjteményében. In: ZALA 2001. 54-63. 44 1885-ben Herpka lett az Iparművészeti Múzeum galvanoplasztikái műhelyének vezető mestere. Herpka Károly (1860-1938) Trefort Ágoston ösztöndíjával Londonban, Nürnbergben és Münchenben is tanult az iparművészeti iskolákban, 1883-ban pedig a budapesti Iparművészeti Iskola ötvös tanárának nevezte ki Trefort. Életrajzát lásd: MNG Adattár, Itsz.: 851/1920. Nekrológja: Magyar Iparművészet, 1938. 138. 45 A szép Sátán alakja Miltontól Füsslin át Byronhoz és Blake-hez vezet, majd újra jellegzetes hőssé válik a szép démon a szimbolistáknál. Lásd erről GELLER KATALIN írását e kötetben.