Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA

154. Zichy Mihály: Jelmezbál II. Sándor tiszteletére Kocsubej hercegnő palotájában, 1865 Kat. 120. színházban tíz élőképet rendezett Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című elbeszélő költeményének témáira. A fantasztikum, a szenvedélyek, a pátosszal megjelenített csatajelenetek visszhangra találtak a magyar művészet nemzeti hagyományain nevelkedett Zichy romantikus világszemléletében. A művész alaposan kidolgozta az egyes jeleneteket, a szereplők jelmezeit, ezek színhatását, miközben egyszerre volt képzőművész, díszlettervező és rendező. A rendezés sikert aratott. Zichynek a színházzal kapcsolatos, egy teljes albumot megtöltő vázlatai képezték a költemény illusztrálásával kapcsolatos további munkájának az alapját. Tariel, a párducbőrös lovag 1888-ban jelent meg grúz nyelven, az eredeti rajzok alapján készített 26 illusztrációval, amelyeket cinkográfiai, egy fejezethez pedig kromolitográfiai módszerrel sokszorosítottak. 1937-ben a művész eredeti rajzaival illusztrálták az elbeszélő költemény jubileumi, moszkvai kiadását. A művészt minden érdekelte, ami a Kaukázusban történt, különösen, ami Lermontovval volt kapcsolatos. Az 1883-ban Pjatyigorszkban fölállítandó Lermontov-szobor elkészítésére meghirdetett pályázat zsűritagja volt. Zichy, miután összegyűjtötte Lermontov A Démon\a és a költő más műveinek illusztrálásához szükséges anyagot (ekkorra a kiadók lényegesen bővítették terveiket), visszautazott Pétervárra. 1882-re már elkészültek a nagy, egész oldalas, valamint a szövegközi rajzok A Démonhoz, és számos kompozíció a Mary hercegnőhöz. Zichyt azonban keserű csalódás érte az év végén. Glazunov váratlanul felbontotta a vele kötött szerződést. A Démonhoz készített rajzciklus hiányos maradt, mindössze néhány lapot adtak ki belőle különböző években. Zichy - megélhetés nélkül maradva - kénytelen volt elfogadni az iránta rosszindulattal viselkedő Adelberg utódjának, az udvari miniszter Voroncov-Daskov

13 ajánlatát, és ismét ő lett az udvari festőművész. Zichy ezzel újra bekerült az általa már jól ismert taposómalomba. Az első időkben a festőre a III. Sándor cár megkoronázásával kapcsolatos eseményeinek megörökítése és az ünnepi koronázási album összeállítása várt. A feladat már ismerős volt neki, mert korábban II. Sándor cár részére készített hasonlót. Zichy az uralkodó kíséretével együtt Moszkvába utazott, ahol 1883. május 15-én a Kremlben, az Uszpenszkij-székesegyházban a szertartás szigorú előírásai szerint sor került a cár megkoronázására. A művész a látvány után rajzolta az ünnepi szertartás teljes folyamatát: a koronázás kezdetét bejelentő hírnökök megjelenését, a cár megérkezését a Kreml előtti térre, bevonulását az Uszpenszkij-székesegyházba, a cár és a cárné megkoronázását, az ünnepi ebédet a Granovitaja-palotában, a különböző társadalmi rétegek, a papság stb. képviselőinek üdvözlését bemutató jeleneteket. Zichy kihasználta a lehetőséget, és számos rajzot készített a moszkvai utcák színes forgatagáról, az épületekről. Szentpétervárra visszatérve Zichy a természet után készített vázlatai alapján akvarellel és gouache-sal dolgozott. A koronázási albumba portrégalériát készített, az érintetteket meghívta a műtermébe modellt ülni. E rajzok jelentősége felbecsülhetetlen, mert többek között Juszupov,

14 Golicin,

15 Vaszilcsikov,

16 Voroncov-Daskov, valamint követek, diplomaták és egyházi személyiségek portréját készítette el, akik jelentős szerepet játszottak az orosz történelemben. A számtalan kötelezettség és az egyhangú munka miatti fáradtság elvonták Zichyt a koronázási albummal kapcsolatos munkától, és III. Sándor cár halála után, 1895 körül csaknem teljesen felhagyott ezzel a munkával. Ettől kezdve még 32 hosszú éven át őrizték üveg alatt, bekeretezve a nagy méretű, csak részben befejezett akvarelleket a Téli Palota legfelső emeletén egy kimondottan erre a célra kijelölt helyiségben. Innen került egy részük az Ermitázs gyűjteményébe. 155. Zichy Mihály: Katonai manőverek a Vörös Faluban című rajzsorozat, 1865 Kat. 122-133. (részlet)