Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Zichy Mihály művészi pályája Oroszországban ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA

132. Zichy Mihály: Használati cikkeket és hangszereket áruló házaló kereskedő, 1852-1853 Kat. 26. kította meg vele mindenki a kapcsolatot. Voroncova-Daskova, Golicina, Csernüseva hercegnők és előkelő emberek látták el megrendelésekkel. A hasonló érdeklődési körű festők, rajzolók, újságírók kis csoportja alakult ki körülötte. Feleségül vett egy vonzó orosz nőt, Alekszandra Jersovát. Aligha hihető, hogy szétvágta volna képeinek egy részét. A munkájához volt elegendő papírja, ceruzája, vízfestéke és kis vázlatfüzetei, amelyeket megtöltött az egyszerű pétervári nép életét ábrázoló, a helyszínen készült zsánerképekkel. (130-138. kép) A családos ember helyzete nem engedte meg, hogy nagyravágyó tervekről ábrándozzon. A nagy művészettel kapcsolatos álmait, amelyek megvalósítását a nemes elhivatottságában biztos Zichy Szentpétervárra való érkezése után dédelgetett magában, jobb időkre kellett halasztania. Kiegészítő jövedelemre a korabeli Pétervár igen kevés fotóműhelyének egyikében, Wenningernél tett szert részben kézműves munkával. Ebben a sajátságos portrégyárban a fotószalon tulajdonosa a segédeivel együtt retusálta és színezte ki a felvételeket, hogy jobban hasonlítsanak az eredetihez, a kliensek kívánságára pedig olyan vonásokkal ruházták fel a portrékon őket, amelyeket a természet megtagadott tőlük. E célból Zichy több megrendelőt is meghívott magához, hogy pótlólagosan modellt üljenek neki. Valószínűleg innen datálható portréfestő művészetének kezdete, amiről a vázlatfüzeteit megtöltő több száz fejábrázolás tanúskodik. 1852-1853-ban Zichy humoros rajzsorozatot készített az öltözékükkel elfoglalt, nem túl kifinomult ízlésű tisztekről. Ezek közül kettőt I. Miklós cárnak ajánlott fel. akinek a képek elnyerték a tetszését (139-140. kép) Az uralkodó meghívta Zichyt Szentpétervárhoz közeli kastélyába, Gatcsinába, és megbízta, hogy rajzban örökítse meg a cári udvar körében eltöltött néhány nap eseményeit. Igy született meg a Gatcsinai három nap krónikájának első sorozata. Valószínűleg ekkor készült az uralkodói családról egy akvarell csoportkép is (Állami Orosz Múzeum). 133. Zichy Mihály: Utcai bizsuárus, 1852-1853 134. Zichy Mihály: Nő gyermekkel és 135. Zichy Mihály: Tejesasszony vízhordó rúddal és Kat. 27. egy kosár tojással. 1852-1853 tejesköcsöggel, 1852-1853 Kat. 28. Kat. 29. Alekszandra Fjodorovna cárné megrendelésére, feltehetően I. Miklós tudtával 1852-ben Zichy két albumot töltött meg az Úttörő lovas hadosztály testőrgárdája és a lovas tüzérség tisztjeiről készített rajzaival (143. kép). Ezeken egyértelműen megjelennek a konkrét személyek arcvonásai, pedig a rajzok alapvető célja