Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN
borított tájat. Londoni albumában hű megörökítője a nagyvárosi szegénységnek és az arctalanná vált tömegnek. A tömeg sűrűségét érzékeltető rajzai szinte klausztrofóbiás érzést keltenek a nézőben. Az egyén kiszolgáltatottsága a korszak regényeit, Balzac és Sue világát idézi. Szimbolikusnak tekinthető a kötet A körséta a newgate-i börtönben című lapja, amelyen az elítéltek ismétlődő, sehová se vezető mozgását, sorsuk kiúttalanságát jelenítette meg. Zichyt is lenyűgözte a nagyváros, London hatalmas építményei, Anglia modern ipara, de ő nem ábrázolta, valószínűleg nem is ismerte a nagyváros árnyékos oldalát. 126. Gustave Doré: Illusztráció Dante Isteni színjátékához, Dante és Vergilius a pokol kapuja előtt, 1861 körül. Kat. 323. 124. Zichy Mihály: Illusztráció Sota Rusztaveli Tariel, a párducbőrös lovag című művéhez, 1888 Kat. 293. 125. Gustave Doré: Macbeth a boszorkányok barlangjában, 1860 körül Kat. 324. Az angol festők akvarelljei jelentős hatást gyakoroltak Franciaországban a romantika egész nemzedékére. Ez a hatás Dórét viszonylag későn érte el. 1873-as skóciai utazása során fordult az eddig kiegészítőként, emlékeztetőként használt, általában tussal is kiegészített akvarellhez mint önálló kifejezési eszközhöz. Tájképein a kontúrok bizonytalanná, a tárgyak szinte áttetszővé váltak (Tó Skóciában vihar után, 1873-1875). Zichyt is erősen foglalkoztatta a fény, a transzparencia érzékeltetése, de az angol festők atmoszférikus hatásokat kereső technikáját nem követte. 127. Gustave Doré: Paolai Szent Ferenc, 1866 körül Kat. 325. Liszt Ferenc zenéjének hatása is kapcsolódási pontot teremt közöttük. Liszt Ferenc Dante-szimfóniá\áX (1855-1856) 1866-ban mutatták be Párizsban, s ekkor jelent meg Doré Dante-kötete is. A francia mester lelkes koncertlátogató, operabarát, Rossini „szombatjainak" állandó résztvevője volt. Rue Bayard-i műtermének - ahol óriásfestményei készültek - közepén zongora állt, melyen Gounod, Offenbach, Rossini és Liszt is játszott. 44 Dante és Vergilius a pokol kapuja előtt (125. kép) és a Paolai Szent Ferenc (127. kép) című szépiarajzait Liszt Ferencnek dedikálta, aki a rajzokat mindenhová magával vitte, pesti lakásában is kiakasztotta, s később a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta őket. 45 Liszt Ferenc tisztelete