Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Az illusztrálás démona és a Démon változó arca • Doré és Zichy GELLER KATALIN

caricaturale de la Sainte Russie) történetéről. Zichy a háború orosz szempontból dicsőséges eseményeit örökítette meg olyan sikerrel, hogy a rajzairól készült litográfiákat kifüggesztették a kaszárnyákban.

27 Bár ellenkező tartalommal, festményeik egy részén mindketten a delacroix-i tradíciót vitték tovább, A szabadság vezeti a népet (1830) allegorikus és realista ábrázolást egyesítő megoldását, a jelkép valóságként való megjelenítését. Doré az 1871-es francia-porosz háború kapcsán allegorikus szimbolikus tartalmú műveket {A Marseillaise, 1870, 115. kép; Enigma, 1871) festett. Az Enigma című munkája pesszimista emberiségkép, mely szerint a történelmet irracionális erők irányítják. Dórénak a keresztes háborúk eseményeit feldolgozó kötetében is a csoda, az égi segítség gyakran visszatérő eleme az ábrázolásoknak. Zichy A Démon fegyverei [A Rombolás géniuszának diadala, 39. kép) című festményén a földi eseményekbe beavatkozó démon-pár látható.

28 Konkrét politikai eseményekre utaló műve emberiségképként, háborúés halál-allegóriaként is felfogható.

29 111. Zichy Mihály: Illusztráció Goethe 112. Zichy Mihály: Illusztráció Goethe 113. Zichy Mihály: Illusztráció Goethe 114. Zichy Mihály: Illusztráció Goethe Faustjához. Prológus a mennyben, Faustjához. Faust találkozása a Föld Faustjához. Faust vitája az uszkárral. Faustjához. Faust álmodik, 1874-1878 szellemével, 1874-1878 1874-1878 1874-1878 Kat. 179, (részlet) Kat. 181. (részlet) Kat. 189. (részlet) Kat. 193. (részlet) A festményt a hazai kritikusok közül a Dantéról tanulmányt író és Doré műveit is ismerő Péterfy Jenő, igaz, negatív előjellel, a Dívina Comédiához hasonlította, ahol csupán az „inferno teljes".

80 Mások, így a Dórét kiváló festőnek tartó Pasteiner Gyula Zichy festői erényeit Delacroix és Doré hatásának tulajdonította: nem hallgathatjuk el, hogy a színezés egészében véve nem eredeti és nem Zichy Mihályé; a tulajdonjog a franczia coloristákat, vagy szorosan véve Delacroit-t (sic!) illeti meg [,..] Ha emlékünk nem csal, Doré a hírneves rajzoló és illustrator első festményei a színezésben ugyanezen a nyomokon jártak,"" A Démon a korszak ismert toposza, mégis Doré hatása ez esetben mind az allegorikus fogalmazásban, mind az óriási méretekben tetten érhető. A férfi és a női démon morális tartalmat hordozó együttes szerepeltetésében Zichy elődei közé sorolható William Blake, aki Milton-illusztrációiban, köztük a Sátán és a Halál harcát ábrázoló akvarellen (44. kép) a szép Sátán mellé női figurát helyezett a Bűn ábrázolására. A harmadik figurában pedig gyermeküket, a Halált jelenítette meg. Blake-nél az anglikán egyház a fenevad, Zichynél a pápa. A magyar mesterre hatást gyakoroltak a kortárs szatirikus rajzok, élclapok karikatúrái is, amelyek eszköztárában még gyakran felbukkant az ördög.

32 Igy R. Sabatky egyházellenes, A megkötözött Mihály című (1843 körül) litográfiáján az európai hatalmasságok elveszik a „szegény Mihály" pénzét, a pápa pedig kiközösítéssel fenyegeti,

33 Említett elődeivel és kortársaival szemben Zichy festményén a tradíció új tartalmakkal is bővült, a női démon dekadens szimbolista művek előhangjának tekinthető.