Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)
Egy romantikus allegória • Zichy Mihály „főművének" inspirálói LICHNER MAGDOLNA
Egy romantikus allegória • Zichy Mihály „főművének''' inspirálói LICHNER MAGDOLNA „A féküket vesztett szenvedélyek félelmetes harca s ennek drámai eleme, mely ebben a műben hozzánk szol: el tudja feledtetni velünk, hogy Zichy tulajdonképpen vet a művészet fensége ellen, midőn múzsáját leszállni készteti a partok föle emelt magaslatról s vele együtt ezek szolgálatába áll, A népszerűség nem mindig dicsőség is." „Az akadémiai szabályok emberei bizonyara megütköznek a Zichy Mihály képzelmének szertelenségén, ahogy az 1830-diki Parisban is megütköztek a Hugó Viktor romantikus drámain. De nagyszabású tehetsegeknek ép azért adott a sors merész szárnyat, hogy az akadémiai szabályosság hatarain tul is tudjanak repülni s mas hangon, más színekben beszelni mint ahogy a magukat gondosan kiképzett, csinos tehetségek képesek." „Ti művészek csudálatot és aranyat kívántok műveitekért; de miről ismerjük meg akkor mi a művészi meggyőződést, miben rejlik hát tulajdonkeppen a felsőbb művészetnek úgynevezett - méltósága?' ígéretes kezdet, néhány biztató dicséret után Zichy, az orosz cár udvari festőjeként nem aratott osztatlan sikert Magyarországon. Később a vágyott és Párizsban élvezett „művészi szabadság" illúziónak bizonyult, csalódást okozott számára, végül, a romantikus festészet elértéktelenedésének idején grafikái, irodalmi illusztrációi számítottak életműve csúcsának, azaz a képzőművészet terén valójában másodlagosnak tekintett, kissé lebecsült műfajú grafikáit tartották a legtöbbre. Ez utóbbiak a mai napig meghatározzák róla alkotott képünket éppen úgy, mint az általa illusztrált, s ma már a magyar irodalmi kánonhoz tartozó művek megjelenítését. 4 Zichy Mihály amikor az 1878-ban Párizsban rendezett világkiállításra festett vásznáról írt, Az ördög fegyverei vagy röviden a Démon címmel nevezte meg, és minden jel szerint fő művének szánta. 5 (39. kép) A napi sajtóban is nyilvánossághoz jutó, éles politikai, esztétikai viták résztvevői, majd a későbbi kritikusok és a monográfiák szerzői nem mindig azonosultak a festő e véleményével. írásaik a recepció-kutatás csemegéi, mert a változó művészetfelfogás jellegzetességeit, s nem utolsó sorban a romantika és az allegória értékelését dokumentálják. A hatalmas méretben megfestett látomás értelmezése és megítélése már elkészülése idején megosztotta nézőit, s ez azóta sem változott. 1 ' A világkiállításon a Monarchia osztrák képzőművészeti tárlata mellett, a magyar szekcióban lett volna látható, de a május 1 -jeí nyitás előtt az utolsó pillanatban le kellett venni, mert a francia kiállítási biztos a mű politikai utalásai miatt erre szólította fel a festőt. 7 Korábban a festmény elhelyezése okozott konfliktusokat, mérete miatt csak a kiállítási terület fő falán fért volna el, ez pedig sértette Munkácsy érdekeit. A magyar bizottság többsége Munkácsy Mihály M/fon-képének ítélte 39. Zichy Mihály: A Rombolás géniuszának diadala, 1878 a legexponáltabb helyet. A vetélkedés véget ért a francia döntéssel. 8 Kat. 209. I. Festői hitvallás
