Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

A „rajzoló fejedelem" RÓKA ENIKŐ

54 OSTINI, FRITZ VON: Wilhelm von Kaulbach. Leipzig, 1906. 104, 115.; Kaulbach Krisztus kiűzi a kufárokat és Zichy Messiás című műveinek analógiájára már Sinkó Katalin rámutatott. SINKÓ KATALIN: Munkácsy vallásos képei és a századvég „szent-realizmusa". In: MUNKÁCSY 2005. 65. 55 BÉNYI-SUPKA 1953. XVI. 56 GAUTIER 1927. 33-34. 57 E műcsoport eszmei hátteréről lásd: FÖLDI ESZTER: Antiklerikalizmus és negatív történelem-szemlélet - Zichy Mihály eszmefestészetéről. In: ZALA 2001. 45-52. 58 Berkovits szerint az Autodafé első tanulmánya 1869-es, első kisméretű verziója pedig 1872-es. BERKOVITS 1964. 69-70, 326, 247. j. 59 „Mindannyi a Kaulbach allegorico-philosophikus eszmekörébe vágó kompozíciók, csak hogy a kivitel festőibb modorában és sokkal realistikusabb mellékízzel előadva, mint amazéi." KELETI GUSZTÁV: Képzőművészeti szemle. Visszapillantás a bécsi világtárlatra. Budapesti Szemle, 1874. V. kötet. 441.; A Vasárnapi Újság ismeretlen cikkírója a Messiás szerzőjében „Kaulbachnak méltó pályatársára" ismer. Vasárnapi Újság, XIX/2. 1872. jan. 14, 14.; Luther Wartburgban, Messiás, Zsidó mártírok pozitív értékelése még: Vasárnapi Újság, XIX/46. 1872. nov. 17, 572-574. 60 Lásd erről FÖLDI ESZTER tanulmányát e kötetben. Köszönöm Róka Borinak és Róka Bálintnak az ötletet. 61 MAINARDI, PATRICIA: The 19th century art trade: copies, variations, replicas. In: Van Gogh Museum Journal, 2000. Amsterdam, 2000. 63-73. 62 KELETI GUSZTÁV: Képzőművészeti szemle. Visszapillantás a bécsi világtárlatra. Budapesti Szemle, 1874. V. kötet. 436. 63 LAUZAC 1874. 94. 64 Korábbi változatáról készült reprodukciót 1871-ben a Zichy fényképeiből rendezett kiállításon láthatta a budapesti közönség. KELETI 1910. 66; BERKOVITS 1964. 71.; 1875-ben mér dolgozott rajta. Fővárosi Lapok, XII/26. 1875. február 2, 114. A művész az Autodafét múzeumba illőnek tartotta, mert 1877-ben felajánlotta megvételre, sikertelenül. Lásd: LÁZÁR 1927A. 72.; Vételi felajánlás: ZICHY MIHÁLY levele Zichy Antalhoz 1877. ápr, 9. OSzK Kézirattár Fond 108/1/26. 65 RÓKA ENIKŐ: Egy kultuszkép története. Zichy Mihály: Erzsébet királyné Deák Ferenc ravatalánál. In: ZALA 2001. 36-44. 66 PASTEINER 1877A; Herman Ottó szerint „az aquarell-festész az olajfestósszel kemény tusát vív". HERMAN 1877. 962. 67 ZICHY MIHÁLY levele, Nizza 1898. április 29. Közli: BODÁNYI 1907. 98.: Vasárnapi Újság LIII/10. 1906. március 11, 152. 68 Gustave Doré ekkor már korának egyik legismertebb illusztrátora, festőként pedig rendszeres kiállítója volt a szalonnak, s a hatvanas évek végétől hatalmas festmények alkotójaként is ismertté vált. Párizsban elsősorban műtermében lehetett képeit megtekinteni, de Londonban két ügyes kereskedő óriási festményeire alapozva 1869-1892 között egy komoly vállalkozást is működtetett Doré Gallery néven. LEHNI, NADINE: Gustave Doré, peintre. In: Gustave Doré 1832-1883. Kat. (Nadine Lehni) Musée d'Art Moderne, Cabinet des Estampes, Strasbourg, 1983. 51-58. Zichy és Doré összehasonlítása, valamint A Rombolás géniuszának diadala elemzése és értelmezése kívül esik e tanulmány keretein. Lásd ezekről részletesebben GELLER KATALIN és LICHNER MAGDOLNA tanulmányát e kötetben. 69 „Én nem képem után, de egy e czélra készített rajz után csináltattam két fényképi másolatot. Az első a Köztársaság alakjával a háttérben ugy adja képemet, a mint én azt először gondoltam és festettem. A második pedig képemet a mostani alakjában adja Krisztus alakjával a háttérben." ZICHY MIHÁLY levele Nagy Miklóshoz. Párizs, 1878. szeptember 20. OSzK Kézirattár. Levelestár. Később, 1879-ben más nagyobb festményei kapcsán s nem említve A Rombolás géniuszának diadalát írja: „A Párisi fényképészek elérhetetlen feltételei lehetetlenné tették, hogy utolsó képeimet lemásoltassam." ZICHY MIHÁLY levele valószínűleg Nagy Miklóshoz, 1879. augusztus 4. MNG Adattár, Itsz.: 2551/1929/7. 70 Ez az akvarell mutatja, hogy Zichyt a kép átfestése után is foglalkoztatta az eredeti elképzelése, és mindenképpen dokumentálni akarta azt. Valószínűleg Magyarországról távozva magával vitte Grúziába, és ott hagyta, ami nem csoda, hiszen onnan Oroszországba ment, ahol a köztársaság, mint pozitív jövőkép nem számíthatott különösebben meleg fogadtatásra. A fényképeket mindkét verzióról Zichy hazaküldte, de az eredeti állapotot mutató akvarellről nem maradt fenn fotó. BERKOVITS 1964. 146. Köszönöm Nelly Guntsadze segítségét, aki elküldte a fotót Tbilisziből. 71 „Ma számított be Terke barátom. Csontdög képemet 12 377 személy nézte meg 56 napon és estélyi két óra hosszai kiállítás alatt. [...] Képzelheted, hogy a Geschäft nagy része ezen urak zsebébe megy [...], pedig jól fizetné ki magát, ha az egész vállalatit személyesen vezetném." ZICHY MIHÁLY levele Zichy Antalnak, Bécs, 1881. febr. 27. OSzK Kézirattár, Levelestár; BERKOVITS 1964. 187-189.; LÁZÁR 1927A. 100. 72 KELETI GUSZTÁV: ,4 rajzolásról. Fővárosi Lapok, XIV/62. 1874. március 17, 270. 73 ZICHY MIHÁLY levele Zichy Miklóshoz 1897. október 23. MOL R. 277. Idézi: LÁZÁR 1927A. 126 74 LIEBERMAN MARIA: Zichy Mihály Oroszországban. In: ZALA 2001. 30-33.; BERKOVITS 1964. 220, 224-231. Az orosz illusztrációkról lásd még ASZJA KANTOR-GUKOVSZKAJA tanulmányát e kötetben. 75 „Annál nagyobb örömmel és nagyobb készséggel ragadtam meg minden alkalmat, hogy Hazám, megemlékezvén züllött fiáról akármi-féle szolgálatért hozzám fordult." ZICHY MIHÁLY levele Nagy Miklóshoz, Szentpétervár, 1895. jan. 9, OSzK Kézirattár, Levelestár; BERKOVITS 1964. 236-244.; RÉVÉSZ EMESE: „AranyZichy". Zichy Mihály illusztrációi Arany János balladáihoz. In: ZALA 2001. 64-95. 76 Zichy Mihály rajzai (A műcsarnokban) Fővárosi Lapok, XXV/132. 1888. május 12, 968. 77 C.-c: Zichy és Munkácsy II. Magyar Szemle, X/12. 1898. március 20, 142. 78 Berkovits Ilona kiélezte ezt az ellentétet, s igyekezett Zichyt forradalmárként beállítani, miközben Munkácsyt a Habsburg-politika által kisajátított művészként mutatta be. BERKOVITS 1964. 222.; SHELTON i. m. (16. j.) 736-738. A szerző elemez egy 1849-es karikatúrát, melyen Ingres és Delacroix alakjai a korabeli politikai pozíciókkal egybemosva a konzervatívok és a baloldal megtestesítőivé váltak. 79 Zichy is Sedlmeyerben látta Munkácsy rossz szellemét. BERKOVITS 1964. 214-215, 221-222. 80 REXA 1913. 26. 81 SINKÓ KATALIN: A művészi siker anatómiája 1840-1900. valamint BOROS JUDIT - SZABÓ LÁSZLÓ: Munkácsy Mihály hazai ünneplése, temetése, hagyatéka. In: ARANYÉRMEK 1995. 25-27, 86-92, 37. 82 Zichy „képbölcselő, kozmopolita eszmék illusztrálója, a rajzolófejedelem". NIKELSZKY GÉZA: A nagy illusztrátor. Budapesti Napló. X/171. 1905. június 23, 6. 83 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. IX. Magyarország II. Budapest. 1893. 430-432. Néhány példa: „korának egyik leggenialisabb rajzolójától, Zichy Mihálytól" Vasárnapi Újság, XXVIII/20. 1881. május 15, 310.; „korának egyik legkitűnőbb rajzolója" Vasárnapi Újság, XXX/12. 1883. 191.; „S mit mondjunk Zichy Mihály rajzairól? A rajz nagymestere, akit a világ Doré Gusztávval, a Biblia, a Divina Commedia, a Don Quixote nagy illusztrátorával együtt emleget, a kivel ugy eszmedússágban, mint termékenységben versenyez." BERKOVITS 1964. 243.; Vasárnapi Újság, XXXIII/48. 1886. november 28, 780. Pulszky Ferenc egyik, a művészhez írt levelében néhány kíméletlenül őszinte mondatban foglalta össze Zichyről alkotott véleményét, mely úgy tűnik jórészt egyezett a többségével: „Én régóta ismerlek, elismerem kitűnő rajztehetségedet, nem tartalak nagy koloristának, nem szeretem, hogy kompozícióid festett vezércikkek..." PULSZKY FERENC levele Zichy Mihályhoz 1892. máj. 19. Idézi: LÁNDOR 1902A. 48. 84 1902 NEMZETI SZALON; LÁNDOR 1902A. 85 Kézdi-Kovács László ment le Ernst Lajossal Zalára összegyűjteni a Nemzeti Szalon kiállításának anyagát. KÉZDI-KOVÁCS LÁSZLÓ: Zichy Mihály szülőházában. Pesti Hírlap, XXIV/29. 1902. január 30, 1-2. 86 LÁNDOR 1902B. 233-250. 87 1902 NEMZETI SZALON 7, 9-10. 88 Zichy művei kapcsán „rajzolt festményekről" és „festett rajzokról" írt. Miközben elismerte e jelenség paradoxonét, mintegy ki is békítette az ellentéteket. „Mert a rajzolás jellemzetessége, szabatossága konstatáló pontossága dominál festményeiben és a festés tonus fokozása, folthatásossága, felületárnyalása matéria sejttetése uralkodik rajzaiban. [...] A rajzolás mestere a festőiség eszközeivel alkotja nagy rajzait, és a rajzolás energiájával apasztja a képei hatását." LÁNDOR 1902A. 60-64. 89 Vasárnapi Újság, LIII/12. 1906. március 25, 181. 90 LÁNDOR 1906B. 75-79. 91 DÖMÖTÖR 1906. 70-71. 92 FIEBER 1906. 145-146. 93 Lázár Béla A modern művészet kezdetei című tanulmányát a rajz és szín vitájáról szóló fejtegetéssel kezdte, és Munkácsyt ez utóbbi tradícióban helyezte el, miközben Wagner Sándort idézve megjegyezte, hogy Munkácsy „rajzban igen gyönge". „A lappangó kolorisztikus hajlandóságok alkotás közben mind tudatosabban kitörnek" - írta. Lázár szerint Courbet hatásának tulajdonítható a tónusfestés elsajátítása a mesternél. E festői értékek révén Munkácsy alkalmassá vált arra, hogy a címben megfogalmazott modern művészet úttörője legyen. LÁZÁR BÉLA: A modern művészet kezdetei. (Munkácsy és Szinyei-Merse) /-//. Művészet, VII. 1908. 281-295, 390-417. Rózsa Miklós Munkácsy tájképeiben Courbet műveinek monumentalitását érezte, a mestert pedig - Mészöly Géza és Paál László mellett - a „halott ősök" közé sorolva az impresszionizmus előfutárának tette meg. RÓZSA MIKLÓS: A magyar impresszionista festészet. Budapest, 1914. 50-52.; GOSZTONYI FERENC: A magyar modernizmus Munkácsymonográfiája. Feleky Géza: Munkácsy (1913). In: MUNKÁCSY 2005. 122-128.; Munkácsy modernizmusáról: BOROS JUDIT: Egy magyar festő Párizsban. In: MUNKÁCSY 2005. 52-53. 94 ELEK 1933. 114.