Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

Életrajz HESSKY ORSOLYA

33-49. KAUKÁZUSI JELENETEK / SCENES OF THE CAUCASUS, 1852-1853 Zichy 1852-ben már öt éve élt Oroszországban, az utolsó három évet a nagyhercegi udvartól függetlenül, súlyos nélkülözések közepette. Az élete végéig itt eltöltött hosszú időszaknak szinte ez az egyetlen olyan szakasza, amikor nem kényszerült az udvari életet dokumentálni, és teljes egészében saját kedvére alkothatott, noha nyilván a család fenntartásáról mégis gondoskodnia kellett. Az ötvenes évek elejéről viszonylag kevés jelentősebb művét ismerjük, ezek közé tartozik az 1853-ban Pétervárott megjelent Kaukázusi jelenetek című, tizenkét színezett litográfiát tartalmazó album is.

; A sorozatokban Zichynek egyrészt a kaukázusi háború, másrészt az általa akkoriban felfedezett, a mintegy tíz évvel korábban fiatalon elhunyt orosz költő, Mihail Jurjevics Lermontov (1814-1841) iránti érdeklődése találkozott. A 19. század közepén Samil imám vezetésével az Észak-Kaukázusban élő hegylakók (csecsének) megpróbáltak ellenállni a cári Oroszország terjeszkedésének, s 1834ben létrehozott államuk folyamatos függetlenségi háborút vívott a hódítók ellen. Az eseményekről a távoli Pétervár lakói elsősorban a sajtóból szereztek tudomást. Romantikus érdeklődése Zichyt természetesen arra késztette, hogy a Kaukázusba induljon, erre azonban nem kapott hivatalos engedélyt, azzal a hivatkozással, hogy már eddig is nagyon sok művész utazott arra a vidékre.

2 A Kaukázusi jelenetek egyes lapjai tehát úgy születtek meg, hogy a művész nem is járt a helyszínen, a tájak, emberek, események a fantáziájában elevenedtek meg. Képi forrásainak egy része ma még feltáratlan, de valószínű, hogy a svájci romantikus tájképfestő, Alexandre Calame művei ihlették a jelenetek hátterében megfigyelhető festői tájakat, sziklás vízeséseket, hegyi patakokat. Calame műveinek egyik 1851-1852-ben kiadott facsimile kötete, melyben több mint húsz festményének sokszorosított változatát adta közre, szerencsésen fennmaradt Zichy könyvtárában.

3 Mellette főleg Lermontov grafikái és költeményei ihlették, a költő 1837-ben a Kaukázusban élt száműzetésben, s jelentős versei születtek ebben a környezetben. Lermontov költészetével Kat. 37. Zichyt valószínűleg a vele is barátságban álló festő, G. Gagarin (1810-1893) ismertette meg, aki barátja volt a fiatalon elhunyt költőnek, és akinek legfontosabb grafikai munkái éppen a Kaukázusi jelenetek (1846), illetve a Festői Kaukázus (1849) című litográfiái albumok. Berkovits Ilona feltételezi, hogy Zichy - a kor szokásának megfelelően - magyarázó szöveggel is ellátta az egyes lapokat. P. A. Fedotov (1815-1852), a 19. század első felének egyik legismertebb orosz festője a negyvenes években prózában és lírában kommentálta festményeit, s példáját sokan követték. Zichy is ezt tette, katalógusokban, a sajtóban is magyarázó szövegeket írt művei mellé.

4 A Kaukázusi jelenetek esetében annál inkább is erről lehet szó, mivel a művek mintha illusztrációk lennének - rövidebb-hosszabb híradások, beszámolók, netán egy történet illusztrációi. Mivel ezzel kapcsolatban semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre, még az sem tudható, hogy az egyes lapok önálló művek-e, azaz egy-egy jelenetet illusztrálnak, vagy esetleg egy hosszabb összefüggő, valóságos, vagy esetleg a művész által kitalált történetet mutatnak be. Az egyes lapokra jellemző az a kiélezett helyzetábrázolás, amely Zichy későbbi illusztrációit is különlegessé és jelentékennyé teszi: szinte minden egyes mű Kat. 38. 1 Mivel az MNG tulajdonában lévő sorozat lapjai között színezettet és nem színezettet egyaránt találunk, joggal feltételezi Berkovits, hogy azok a több kiadást is megért sorozat különböző kiadásaiból származnak. BERKOVITS 1964. 39. 2 BERKOVITS 1964. 105. j. 3 Œuvres de A. Calame. Tableaux, esquisses, dessins, études. François Delarue Éditeur, Paris, 1851-1852. Zichy Mihály hagyatékából. Magántulajdon, kat. 311. 4 BERKOVITS 1964. 38.