Róka Enikő szerk.: Zichy Mihály, a „rajzoló fejedelem” (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/4)

II. Sándor vadászjelenetes kártyái GALINA A. PRINCEVA

II. Sándor vadászjelenetes kártyái GALINA A. PRINCEVA II. Sándor udvari vadászatának témája igen jelentős részt foglal el Zichy munkásságában. A cár szenvedélyes vadász volt, és a művésznek - heti rendszerességgel - el kellett őt kísérni minden utazására. A helyszínen vázlatokat kellett készítenie, majd azokat finom és elegáns akvarellekké kidolgozni, később pedig nagy sorozatokba, illetve albumokba rendezni. Valójában Zichynek mint udvari festőnek már 1858-tól kezdve az udvari vadászat az egyik fő témája: a cári vadászatok állandó résztvevőinek vadászruhás portréi vadásztrófeákkal, vadászjelenetek különféle helyszíneken és évszakokban. Ezek közül az akvarellek közül a művész később sokat megismételt magas rangú megrendelőinek kívánságára. Az udvari vadászatok epizódjait, csakúgy, mint a hivatalos ünnepségeket Zichy törekedett minél életszerűbben, egyszerűbben, humorosabban bemutatni. Vázlataiban sok a mulatságos jelenet, az udvari élet formaságainak és fonákságainak találó ábrázolása. Elképesztően pontosan jellemzi a tömérdek szereplőt. Ezek a kis portrék és jelenetecskék jól mutatják Zichy hihetetlen találékonyságát és megfigyelőképességét. Az udvari életet bemutató ilyen típusú sorozatait gyakran maga a festő nevezte humoreszknek. Ezek közül a vadászatot bemutató humoreszkek közül kiemelkedik az az 52 akvarellből álló sorozat, ami egy teljes csomag kártyát alkot. Ma ez II. Sándor Vadászalbumának része, s az Állami Ermitázs Orosz Kultúrtörténeti Osztályán őrzik.

1 Az akvarellek egyforma, színes, kockás hátlapú finom kartonra készültek; mérete mindnek 90 x 55 mm - ez megfelel a játékkártyák méretének. Minden akvarell felső részén egy meghatározott színű és értékű miniatűr kártyalap van, a játékkártya többi részét a téli cári vadászat jelenetei töltik ki. Az egymást követő, élethűen megrajzolt különböző témájú kártyalapokon részletesen végig lehet kísérni az udvari vadászat menetét, a főbb résztvevők vadászat során betöltött szerepét, vadászszenvedélyét, egymáshoz való viszonyukat, kedvelt időtöltésüket. Köztudomású, hogy „II. Sándor vérbeli vadász volt; leginkább a medvevadászatot szerette a hóval borított sűrű erdőkben, tavasszal az erdei szalonkák poétikus vonulását kedvelte az északi világos éjszakákban, de a vadaskertekben szeretett szarvasra, rókára, nyúlra és más vadakra is vadászni".

2 A legfelségesebb medvevadászatokra leggyakrabban Bolsoje Liszinóban került sor, 30 verszta (1 verszta = 1067 m) távolságra Pavlovszktól. 1888-ig itt működött a liszinói erdészeti tangazdaság. Ez nemcsak 166. Zichy Mihály: Nyikolaj és Mihail nagyhercegek a liszinszkiji vadászterület térképével (káró kettes), 1860 Humoros kártyasorozat II. Sándor cár vadászalbumából Kat, 98. 167. Zichy Mihály: Biliárdozás (pikk tízes), 1860 Humoros kártyasorozat II. Sándor cár vadászalbumából Kat. 106.