Büki Barbara - Lindner Magdolna - Szücs György szerk.: Vaszary, Vezető a kiállításhoz középiskolás fiatalok és családok számára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/5)

V. Népi életképek „jártál-e mostanában a csendes tarlón este, Mikor csillaggal ékes a roppant, tiszta tér, 5 nagy, lassú szekerek ballagnak haza messze, S róluk a szénaillat meghalni visszatér?" (Tóth Árpád: Őszi kérdés, 1913) Az 1900-as évek elején Vaszary képeinek egy része a paraszti élet mindennapjaiba vezet el bennünket. A művészt foglalkoztatta a nemzeti művészet kérdése, írásaiban gyakran visszatért ehhez a témához. A realista tradíciókra épülő életképfestészet egyik központja ekkor Szolnok volt, az ottani művésztelep megalapításában Vaszary is közreműködött. Népi témájú képein a paraszti figurákat minden pátosztól mentesen jelenítette meg. A Szolgalegény című alkotáson Vaszary nemcsak rendkívül életszerűen ábrázolta a képen látható fiatalembert, hanem a festmény a művész szociális érzékenységéről is tanúskodik. Szolgalegény, 1902. MNG Figyeld meg a legény ruháját! Találkoztál-e már máshol hasonló öltözettel? Hány éves lehet a képen látható szolgalegény? Milyen lehetett ebben a korban gyereknek, fiatalnak lenni? Kevés alkotás születése határozható meg olyan pontosan, mint a Pihenő nógrádi búcsúsok című képé. Vaszary János felesége, Rosenbach Mária, becenevén Mimi így idézte fel a történteket: „Még élénken emlékszem Nagyboldogasszony napjára: a nyári virágok káprázatos színpompája, a templomba zarándokló falusi nép ruháinak tarkasága egybeolvadt a ragyogó napsütésben [...] Ezen a napon született meg gondolatban Vaszary Jánosnak egyik legnevezetesebb képe {...} Templomba menet ugyanis Rétság és Szántó között az erdő szélén egy csoport falusi asszonnyal találkoztunk, akik egy fa alatt megpihentek, s ő a gyönyörű színes ruhák láttán azonnal elhatározta, hogy ezt a képet megfesti. " Tudod-e, hogy Rétság Nógrád megyében, a Börzsöny és a Cserhát találkozásánál, Budapesttől 56 km-re található? A déli határában fekvő Pusztaszántó (Szántó), a Rosenbach család lakhelye, napjainkban közigazgatásilag már Rétság városához tartozik. Pihenő nógrádi búcsúsok, 1905. MNG Imádkozó nógrádi búcsúsok 1947-ben Állandó kiállításunkon több olyan alkotás látható, mely a nép életébőt vett jelenetet mutat be. Érdemes a különböző korszakokból származó müveket megkeresni és összehasonlítani őket Vaszary János azonos témájú képeivel!