Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Grafikák

PLAKÁTOK, KISNYOMTATVÁNYOK 294. A Bem-Petó'fi-körkép plakátja, 1898 / Poster for the Bem-Petőfi Cyclorama, 1989 Papír, litográfia, 126 x 94 cm J.b.L a kövön: Vaszary J. Werbőczy Könyvnyomda Rt. OSZK Plakát- és Kisnyomtatványtár, 1914 előtti plakátok: 365 Kiállítva: 1898 Iparművészeti Múzeum, kat. 587; i960 Műcsarnok, kat. sz. n. Irodalom: Mihalik József: Az Iparművészeti Múzeum tavaszi nemzetközi kiállítása. Magyar Iparművészet, 1898. 6-7. sz. 270. R. 267; Haulisch 1978. 55. R. 201. kép; Földi Eszter: A művészi plakát kezdetei Magyarországon, különös tekintettet Rippl-Rónai József munkásságára. In: Modern magyar litográfia 1998. 36. R. 1898-ban a nemzet az 1848-as forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját ünnepelte. A jubileumot rendezvényekkel, megemlékezésekkel, programokkal, kiadványokkal tették emlékezetessé. A jubileumi év egyik első eseménye Jan Styka (1858-1925) lengyel történeti festő Bem-Petőfi-körkép néven ismertté vált panorámaképének felállítása volt az Aréna (ma Dózsa György) úton. Styka Gárdonyi Géza tervei alapján

1 fogott hozzá az 1849. március 11-i nagyszebeni csatát bemutató művéhez, amelynek elkészítésében a panorámafestésben már járatos Vágó Pál és Spányi Béla segédkezett. A nagyközönség számára 1898 márciusában nyitották meg a BemPetőfí-körképet. A Vasárnapi Újságban Szana Tamás hosszan elemezte Styka müvét, amely szerinte „nem egyszerű, pillanatnyi hatásra számított panoráma, hanem egyike a legszebb modern históriai festményeknek".

2 A nagyszabású kompozícióról Weinwurm Antal készített fényképfelvételeket, a Vasárnapi Újság is közölt közülük hatot. A körkép népszerűsítéséhez két plakát is készült, azonos szöveggel, azonos méretekben (126 x 94 cm és 63 x 47 cm), mindkettő a Werbőczy-nyomdában. Az egyik a Werbőczy-nyomda akkori vezető litográfusának, Helbing Ferencnek a műve,

3 a másik pedig Vaszary János plakátja. Helbing az ismert körkép-plakátok mintájára (Pokol-körkép, Feszty-körkép) a festmény egy jellemző jelenetét választotta ki (Petőfi Sándor lován ülve magasba lendíti tollas kalapját), ám azt eredeti kompozíciós megoldás nélkül, mintegy kivágatként, egyhangú szövegelhelyezéssel alakította plakáttá. Vaszary Helbinggel ellentétben nem a festményből választott részletet. Kompozícióján a forradalom magasztos eszméjét akarta megragadni: szárnyas géniusz repül forradalmi hevülettől hátravetett fejjel, jobb kezében zászlót, baljában babérkoszorút emel magasra. A zászlón, amelyet a lobogó szél meggyűr, sugaras háttér előtt félholdon ülő Patrona Hungáriáé látható. A plakát alsó harmadát a géniusz kiterjesztett szárnyának sötét alapon fehérrel szabdalt foltja adja, a felső harmadot pedig kitölti a jellegzetes rajzolt betűkkel írt szöveg, amely szabálytalan elrendezésével szinte „belefolyik" a kompozícióba.