Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

The Vaszary Family

Jegyzetek: 1 Révész Béla: Vaszary jános [I.] Vasárnap. A Pesti Napló Melléklete, 1929. febr. 24. 7. 2 Mezei Zsolt: Vaszari históriák. Helytörténeti olvasókönyv. Vaszar, 1998. 56. 3 Mezei Zsolt levele a szerzőnek, melyben a Vaszari Plébániahivatal I. sz. Vegyes anyakönyvéből (1702-1772) kigyűjtött adatokra hivatkozik, 2006. okt. 26. 4 Dr. Vaszary Péter közlése 2005. július 18-án jászteleken a szerzőnek. 5 Vaszary János naplója. Szépművészet, 1944. 11. sz. 312. 6 Vaszary Gábor: Családi emlék. In: Vaszary Gábor: Kain. Bp., 1942. 275-278. A házasság 1859. január 22-én köttetett. A Keszthelyi Plébániahivatal házassági anyagkönyvi kivonata. 1859. 7 PP: Vaszary Mihály. In: A kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium értesítője az 1892-93. évről. Kaposvár, 1893. 3. 8 Meszlényi Antal: A magyar hercegprímások arcképsorozata. Bp., 1970. 349; Beke Margit: Esztergomi érsekek kezdetektől napjainkig 1001-2003. Bp., 2003. 379; Keményfy K. Dániel: Vaszary Kolos 1855-1905. Esztergom, 1905. 9 Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár. Kaposvár, 1929. 23; Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és Fejlődése. Bp., 1925. 21. 10 A névazonosság miatt szólni kell Vaszary László szobrászművészről (Hencse, 1876. jan. 18 - Budapest, 1944. márc. 14.). (Ld. Bölöni György: Két óra az Epreskertben. Ha Stróbl Alajos magyaráz. [Világ, 1913. május 29.] In: Bölöni György: Képek között. Bp., 1967. 392.) Vaszary László születési adatai pontatlanok: a Somogy Megyei Levéltár felekezeti anyakönyveiben (Hencsei vegyes katolikus és református anyakönyvek. IV. 429.) nincsen róla bejegyzés. Hároméves korában megsüketült, hétévesen a váci siketnémák intézetében nevelkedett. Apjaként bizonyos Vaszary Jánost jelöl meg. (MTA MKI, Adattár, MKCS-C-l-57/1461.) Az i870-es években Kaposváron élő Vaszary János ügyvéd és Vaszary László rokoni kapcsolatát nem támasztják alá sem a szobrász megnyilatkozásai, sem az életkörülményei. László református vallása, hangsúlyozottan szegényes anyagi helyzete miatt nem valószínű, hogy dr. Vaszary János gyermeke lenne, akitől jelentős vagyont örökölt volna. Törvénytelen gyermekként nehezen elképzelhető, hogy a könyörületességéről ismert Vaszary Kolos - aki szegény sorsú gyermekek támogatására sokat áldozott - és a család számos egyházi embere ne segítette volna. 11 Vaszary: i. m. (6. j). 1875-től a Nemzeti Casino Egyesület igazgatója, majd a Kaposvári Bank és Takarékpénztár vezetőségi tagja. 1887-tó'l a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara választmányában képviselte a somogyi ügyvédséget. Hosszú időn keresztül ő látta el a kaposvári Esterházy-uradalom jogi képviseletét. Kaposváron ő kezdeményezte a róla elnevezett János (ma: Dózsa György) utca nyitását. Felesége a nemesi származású nedelici Horváth Ilona. Dr. Szántó László levéltáros levele a szerzőnek, 2006. 10. 03. 12 [n. n.J: Balaton télen... Somogy, 1903. 4. sz. 2. 13 Roboz István (Kötcse, 1828. okt. 26 - Kaposvár, 1916. ápr. 11.): költő, író, újságíró. Pápán Petőfi és Jókai iskolatársa. A szabadságharc alatt kormánybiztosi titkár Kaposvárott. 1856-ban telepedett le a városban, először törvényszéki bíró, később főjegyző. A dél-dunántúli irodalmi élet egyik megteremtője. 1866-ban alapította meg a Somogy című lapot, melyben 50 éven keresztül mutatta be Somogy politikai, társadalmi és kulturális életét. Nagy Zoltán: Aki megtalálta a helyét. 1/5 éve született Roboz István. Somogy, 2001. 6. sz. 506-520. 14 Mihalik a hazai modern iparművészet - elsősorban textilművészet - szakértője. 1907-től a budapesti Iparművészeti Múzeumban dolgozik, 1910-től az Iparművészeti Iskola tanára. Kaposvári időszakában RipplRónai és Vaszary művészetének egyik méltatója. Mihalik Gyula: A művészet egyénisége. Kaposvár, 1903. 40. sz. 1-3. 15 Kunffy Lajos: Visszaemlékezéseim. (Somogyi Almanach 31-33.) Szerk. Dr. Kanyar József. Kaposvár, 1981. 18. 16 Kaposvári M. Kir. Állami Főgimnázium értesítője, 1988-89. évről. Kaposvár, 1889. 35. 17 Vaszary János naplója i. m. (5. j.) 311-318. 18 Vaszary János naplója i. m. (5. j.) Vö. még Haulisch 1978. 7. 19 Szarka Zsuzsanna: A Rosenbach-család története. (Rétsági évkönyv) Rétság, 2004. 137-148; Végh József: A festőzseni Rétságon. Vaszary János. (Rétsági kalendárium) Rétság, 1997. 29-31. 20 Gadányi jenőné: így történt. Bp., 1965. 99. 21 Az adatok a Gadányi Jenő Alapítvány archívumából származnak, Rainer Péter és Kopócsy Anna közvetítésével. 22 Kunffy: i. m. (15. j.) 16. 23 Lövey Gábor: Vaszary Gábor élete és művészete. Bp., 2002. 34. 24 Ki-kicsoda? {Kortársak Lexikona), Bp., 1937. 882-883, Nádai Pál: Kiállítások II. Pályanyertes grafikusok. Magyar Iparművészet, 1921. 5. Ebből az időből a következő meseillusztrációi ismertek: 1918: A kis Peti (gyermekmese); 1923: Kelemen Andor: Meseréten (gyermekversek, mesék); 1924: Blaskó Mária: A kiskirály (ifjúsági elbeszélés). Lövey: i. m. (23. j.) 24. 25 Újabb kiadások: Monpti. Bp., 1988. A művész 26 illusztrációjával; Ő. Bp., 2006. A szerző 8 illusztrációjával. 26 1934-ben a társulat tagja, 1935-1936-ban a Magyar Színház, 1939-1941-ig a Magyar Színház és az Andrássy Színház főrendezője. 27 Szabó G. László: Magával vitte minden titkát. Új Szó, 2003. ápr. 23. 7; Egyed Zoltán: Színházi levél. Film Színház Irodalom, 1941. júl. 18-24. 3. 28 Cenner Mihály: Beszélgetés Muráti Lilivel, 1990. máj. 17. Országos Színháztörténeti Múzeum, Itsz.: HK 424, HK 425. 29 Az elhalálozás dátuma bizonytalan. Lövey: i. m. (23. j.) 17. Pontosítás vélhetően Bodócsy Piroska, Vaszary Piroska leánya részéről Rigoberta néven a Magyar Online.net internetes fórum levelezési rovatában. 2004. 02. 04. 16:46 www.magyaronline.net/forum/ viewtopic.php?mode=viewtopic&topíc=90&forum=36 &start=30 30 Enyedi Sándor: Magyar színészek és színészet DélAmerikában. Szabadság [Kolozsvár], 2004. december 8 11. 31 Móricz Zsigmond: Mai napok. Nyugat, 1930. II. köt. 20. sz. 563-564. 32 Kosztolányi Dezső: Szentivánéji álom. jegyzetek az új előadásról. [Pesti Hírlap, 1928. máj. 26.] In: Uő: Színházi esték. Vál. Réz Pál. I. köt. Bp., 1978. 75. MELINDA GEGER The Vaszary Family The study traces the origins of the family back to the eighteenth century, whose members had first been craftsmen, but later several of them took up the ministry. From among them, Kolos Vaszary (1832-1915) rose to the highest, the Archbishopric of Esztergom; as such, he supported the young artist János Vaszary. The artist's father, Mihály Vaszary, a grammar school teacher in Kaposvár, also wrote some poetry, and the love of music was passed on from generation to generation in the family. The following generation, however, grew an interest in the arts and cinema. The nephew of the artist, Jenő Gadányi (1903-1984), was a influential figure in the art life of the interwar period, synthesising an expressionist mode of seeing with conclusions drawn from cubism. On the other branch of the family, Gábor Vaszary (1897-1985), after testing himself in the arts, chose the world of journalism, literature and theatre. His novel Monpti was published in several languages. His brother, János Vaszary Jr. (1899-1963) earned fame as a theatre director, playwright and film director. And the third sibling, Piri Vaszary (1901-1965) was an obligatory star in Hungarian film comedies. After World War II, all three emigrated.