Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - GERGELY MARIANN : „Kelet és Nyugat". Vaszary János művészete a húszas-harmincas években

és spontán kifejezó'erejűek lenni."

1

" Vaszary külföldi útjai során tanulmányozta a távol-keleti rajzmú'vészet mestereit, és tisztában volt a francia művészetre gyakorolt hatásukkal is. A fehéralapos korszakában tökéletesített akvarell festéstechnikája, az ecsetkezelés bravúros könnyedsége, a szabadon hagyott vászon- és papírfelületek kompozíciós értékeinek a felismerése ezekből a művészi megfigyeléseiből eredtek. A jeu de Paume-ban tett látogatása alkalmával így ír a japán művészetről: „ez a hallgatag keleti nép a festészetében annyira zenei, hogy a ritmus feledhetetlen szépségeire taníthat meg minket, európaiakat. Szinte kézzelfogható, hogy sok problémát mennyivel előbb oldottak meg, mint mi. A nagy felületű (egy-két, sőt többméteres) selyemre festett temperák egyaránt csodálatosak, mint górcsövi differenciáltság és egyben szinte kozmikus szélesség. Az anyag kezelése, a képszerűség monumentalitása, a természettel való összeolvadás, a befejezett stílusérzék - így együtt szokatlan érzést váltanak ki belőlünk."

122 Vaszary változatos parkjeleneteinek színhelye a tatai ház előtti kert (kat. 163, 165, 182). (27. kép)"' A házaspár tavasztól késő őszig a Thoroczkai Wigand Ede tervezte villában lakott, a barátok gyakran meglátogatták őket. A kertre nyíló magas teraszajtókat többnyire teljesen kitárták a napfényes természet felé. A strandöltözékekbe bújt hölgyvendégek gondtalan időtöltése a párizsi életképek nagyvárosi hangulatát hozta el a vidéki hétköznapokba. A képkivágások időnként látni engedik a szobabelső divatos bútorait és dísztárgyait és a teraszra boruló színpompás virágoskertet. Láthatóan nyugodt itt az élet, menedéket nyújt a szakmai harcok és bántó perlekedések elől visszavonuló festőnek.

12

" Az egyre élesebben támadó konzervatív tábor nyomására a kulturális kormányzat kénytelen volt korábbi reformintézkedéseinek visszavonulót fújni. A változtatások a Képzőművészeti Főiskola programját és tanári karát is érintették."

5 A méltatlanul nyugdíjazott Vaszary a történtek után elzárkózott a „nívótlan"

126 közélettől, sokat dolgozott, rendszeresen kiállított a fontosabb hazai és külföldi tárlatokon.

127 Saját festőiskolájában folytatta a tanítást,

128 végre szabadon alkalmazhatta oktatási módszereit.'

29 A modern művészet kérdéseivel foglalkozó harcos írásait a Pesti Naplóban közölte. Továbbra is szívesen utazgatott, visszatért kedvenc városaiba - Párizsba, Velencébe, az itáliai fürdőhelyekre. És gyakran végigsétált a Duna-parton, hogy a korzó forgatagában szemlélődjön. BUDAPESTI ANZIKSZ: DUNA-KORZÓ 1933-1938 Párizsnak ugyanazt jelenti az Eiffel-torony, a Luxembourg kert vagy a Concorde tér, mint Budapestnek a Duna-parti panoráma a budai hegyekkel, a királyi várral, a Halászbástyával, a hidakkal és a Parlamenttel: emblematikus képet, amely összekapcsolódik a város fogalmával; anzikszkártyára kívánkozó látványt, amely felidézi a város hangulatát. A festőt éppen ez a ké28. Budapest Kálváriája, 1936 körül R.: Petrovics-Kárpáti 1941. 121.