Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - GERGELY MARIANN : „Kelet és Nyugat". Vaszary János művészete a húszas-harmincas években

20. Josephine Baker Archív fotó. Országos Széchényi Könyvtár, Zeneműtár nőre világítanak. Nyúlánk, fiús alakját piros cipője még izgatóbbá teszi. Az éjszakai metropo­lisz mámorító zsongása a nyitott ablakon keresztül megtölti a szobát. A Párisi emlék 30 fiatal­asszonya épp csak egy törülközőt kap maga elé, és az erkélyre kilépve élvezettel csodálja a nyáresti utca forgatagát. Az (1930) Morfinista (kat. 148) korszakzáró alkotás; félvilági démon­figurája a nagyváros áldozata. Kábultan összekuporodva, üres tekintettel néz maga elé, mi­közben kisiklott életének vágyképei - misztikum, csillogás, férfi, utazás - látomásként kava­rognak körülötte. „Új íz - írja Rabinovszky Máriusz -, fekete, sok fekete, az ecset hegyes nye­lével behálózott fehér szálakkal (az előkapart alap fehérje), hideg tarka színek egymás ellen nyomulása, villanyfeszültségű dinamika, éles mozgalom. [...] íme a futurizmus új értelmezése, a szimultanizmus új formája." 81 UTAZÁSOK ITÁLIÁBAN: 1926-1929 Párizs mozgalmassága után Itália történelmi levegője megnyugtató változatosságot hozott Vaszary számára. Firenzei élményei kapcsán írta: „Az a furcsa érzésem, hogy ez a csuda or­szág architektúrájával, szoborerdejével, képrengetegével, városaival, tornyaival, piazzáival egy nagy múzeum [...] A zaklatott, túlságosan differenciált, modern ember itt nem találhatja meg többé önmagának a visszhangját. [...] Semmi kétség, a reneszánsz, mely egész Európa művé­szi elképzelését uralta, a történelemé." 82 Firenzében készült grafikasorozata a trecento hangu­latát idézi, kosztümös figurák sétálnak, beszélgetnek, nézelődnek a képeken. 83 (21. kép) A mű­vek értelmezésében egy 1925-ös vízfestménye segít. A néhány ecsetvonással feldobott párizsi revüjeleneten az itáliai kompozíciókhoz hasonló reneszánsz öltözékekben táncolnak, énekel­nek a szereplők. 3 " (22. kép) Úgy tűnik, hogy Vaszary Firenzében is színpadképeket festett, de megtévesztő módon a játékteret összevonta a képi valósággal: a város utcái, épületei az előadás díszleteiként szerepelnek. Beállításainál nem a mozgás spontán megjelenítésére törekedett, hanem a hely szelleméhez alkalmazkodva a reneszánsz mesterek kiegyensúlyozott képszerkesztési módszereit követte. Itáliai útja során több városba ellátogatott, Perugia és Assisi után Velencébe utazott, a bi­ennáléról részletes beszámolót közölt Az Újság hasábjain. 85 Elsősorban a francia válogatást dicsérte, a fauve-okat és az École de Paris művészeit emelte ki, a magyar pavilonból viszont hiányolta a modern irányzatok jelenlétét. 86 Két évvel később lehetőséget kapott, hogy saját kiállítási koncepcióját megvalósíthassa: őt bízták meg a biennale magyar anyagának a meg­rendezésével. 87 A kiállító festők között Aba-Novák Vilmostól Kernstok Károlyig, Frank Frigyes­től Márffy Ödönig, Czigány Dezsőtől Klie Zoltánig többféle korosztály és stílus mutatkozott be. 21. Trecento hangulat, 1926 22. Revüjelenet a Palace-ban, 1925 Archív fotó. Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, Fotóarchívum Magántulajdon 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom