Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - GERGELY MARIANN : „Kelet és Nyugat". Vaszary János művészete a húszas-harmincas években

kellékeként szerepel, vagy szimbolikus jelentésük is van a tárgyaknak? A Buddha-figura megjelenése festészetében többértelmű (kat. 124). Feltehetően azokkal a 19. századra visszanyúló nyugat-európai kulturális jelenségekkel hozható összefüggésbe, amelyek a hagyományos értékrend megrendülésével járó új szintézisteremtés folyamatában tűntek fel. A buddhizmus és a különböző okkult tanítások az irracionalista világmagyarázatok

25 és a 20. századi válságfilozófiák

26 mentén kerültek be az európai köztudatba. A keleti tanítások tanulmányozásával az európai értelmiség intellektuális menekülő utat keresett a nyugati civilizáció válságából. Balázs Béla 1922 márciusában a következőket jegyezte naplójába: „Becsületben megőszült logikaprofesszorok táncosnőkkel utazzák be az országot, és világnézetet táncolnak, mások buddhista bölcsességiskolát nyitnak, és germán hősmondákba, Siegfried köldökébe való koncentrációtól várják a megváltást, és krisztiánusok és teozófusok."

27 A keleti tanítások egzotikuma a polgári szalonokat is meghódította. „Bölcs" guruk érkeztek Indiából, népszerű lett a grafológia, a tarot kártyavetés és az okkult praktikák a társasági szórakozás részévé váltak.

28 Bekerültek tehát az otthonok dísztárgyai közé a keleti vallások szimbolikus objektumai, például a Buddha-szobrok vagy a buddhista szerzetesek (boncok) megmintázott alakjai. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az urbánus polgári közönség egzotikum iránti fogékonyságára is reflektált a festő, amikor „pazar erővel odavetett pompázó csendéleteidre

29 Buddhaszobrokat festett. (3. kép)

30 Az európai ember kelet felé fordulásában ugyanakkor az önmeghatározás kísérlete is tetten érhető: a „mássággal", az „idegenséggel" szembesülve talán könnyebb volt önvizsgálatot tartani. Vaszaryt is érdekelte az eltérő kultúrák szembesítésének a gondolata, vonatkozó munkáival később, az érintett korszak tárgyalásakor foglalkozunk. 82 CIRKUSZ, SZÍNPADI JELENETEK Expresszív festészetének legfontosabb darabjait Vaszary 1922-től különböző csoportos tárlatokon és 1924-es Ernst Múzeum-beli gyűjteményes kiállításán mutatta be. „1923 őszén végre kinevezték [a Képzőművészeti Főiskolán], mégpedig mindjárt az ötödik fizetési rangosztályba: most már elfogadható fizetést és lakbért kapott, ráadásul a méltóságos címet is."

J1 Ugyanebben az évben jelent meg Lázár Béla tizenhat képpel illusztrált kismonográfiája addigi munkás3. Virágcsendélet bonc-alakkal, 1930 körül R.: Magyar Művészet, 1930. 3. sz. színes melléklet