Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - SZÜCS GYÖRGY: „Kárpátoktól le az Adriáig". Vaszary János és az első világháború

SZŰCS GYÖRGY „Kárpátoktól le az Adriáig" VASZARY JÁNOS ES AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ í. Vaszary János katonaruhában, 1914-1918 között R.: Haulisch 1978. 81. kép 68 „Ma egy hete, hogy felvittek bennünket, tizenkét magyar újságírót, Bécsbe, a Hotel Tegethoffban notifikálták okmányainkat, Hoen ezredes kezet szorított velünk, ami a hüségeskünek igen nobilisán megválasztott formája, aztán kaptunk egy fényképes igazolványt: haja, szeme, orra, szája stb. rendes, egy feketesárga karszalagot, rajta alumínium betűkkel e felírás: »Presse«, és ezzel megvolt a hivatalos felavatás: Kriegspresseberichterstatter."

1 Források hiányában nem tudhatjuk, hogy a világháború kitörése után rögtön megszervezett

2 Sajtóhadiszállás (Kriegspressequartier) tagjai közé lépő Vaszary János kinevezése ugyanolyan „nobilisán" zajlott-e le, mint ahogy Az Újság népszerű színházi kritikusa, Szomory Emil könnyed beszámolójában olvasható, annyi azonban bizonyos, hogy Mednyánszky Lászlóhoz hasonlóan önként kérte felvételét a csoportba. (1. kép) „A háború kitörésekor a művészek új lehetőségeket sejtettek a háborúban, a háború egy bizonyos ideig sokak előtt az élet felfokozásának látszott. Magam is a sajtóhadiszállásra siettem. A harctéri feljegyzések, vázlatok azonban csak a realitás támogatói lehetnek. Végül is szemlélőből mindenki résztvevővé vált a nagy lelki megrázkódtatások alatt"

3 - tekintett vissza később erre az időszakra Vaszary. Természetesen a két művész belső indítékai, „hozott" világnézeti, művészet-szemléleti nézőpontjai különböztek egymástól, hiszen Mednyánszkyt egész életében, de legalábbis két évtizede, Tolsztoj Szei/aszfopo/jának elolvasása óta izgatta a háború mint a küzdelem, a szenvedés, a test és a lélek megpróbáltatásainak mindenfajta elképzelést felülmúló színjátéka. „Az ifjúkor friss, kékeslila hangulata, amelyen egy más, ellentétes hangulat, a háború vonul végig. Számomra ez szinte prófétai jellegű, amennyiben a békés mindennapi élet és a háborús élet izgalmának kontrasztjával életem lényegét adja."

4 Maróti Géza szobrász és építész még viszonylag a korai időszakban, 1914 őszén, a Sajtóhadiszállás akkori központjában, Zsolnán találkozott össze velük, de a hozzá életkorban közelebb álló, ám hűvös és távolságtartó Vaszaryval nem tudott bensőségesebb kapcsolatba kerülni. „Velem együtt volt a mi kedves és híres báró Mednyánszky Lászlónk és Vaszary János - aki itt is mindig magas lovon ült, mint Pesten a collegái között."

5 A legkülönfélébb rendű és rangú újságírót, fényképészt, képzőművészt tömörítő, kiemelt védettséget biztosító, de mégiscsak katonai szervezetben

6 lassanként mindenki megtalálta a helyét, s egyre magabiztosabban értékelte a hadi eseményeket, olvasgatta a hivatalos Höfer-jelentéseket, taglalta a limanovai csata, a gorlicei áttörés vagy Przemysl visszafoglalásának fordulatait, s még azok is magától értetődő fesztelenséggel kezdték használni a német vezénylési nyelvből átszivárgott szavakat, mint deckung, train, schwarmlinie, akik korábban nem voltak katonák. Vaszaryt - művésztársaival egyetemben - sokkal felkészületlenebbül érte a háború, mint Mednyánszkyt, s a katonalét megváltozott fizikai és pszichikai körülményei olyan új művészeti kihívásokkal szembesítették, amelyek éppenséggel nem következtek az előző években kialakított, a valós látványtól mindinkább elszakadó, a kép belső törvényszerűségeit kutató, reduktív stílusából. A művészeknek a propaganda és cenzurális feladatokat ellátó Sajtóhadiszállás' tagjaiként ugyanis hetente-kéthetente le kellett adniuk egy rajzot vagy vázlatot az ún. képgyújtő-állomáson (Bildersammelstelle), ilyenformán a naturalista tájképek, portrék és a különféle zsánerjelenetek ismét nagyobb hangsúlyt kaptak életükben. „Egyszóval az elbeszélő művészet felelevenítése" - írta háborús naplójában az eleve képsorozatokat tervező Mednyánszky.

8 A tényleges frontszolgálat után hadifestőnek kinevezett Zádor István is megemlé-