Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

Adattár, Itsz.: 3651/1939.8.). Bizalommal teli kapcsolatukra utal. hogy Rippl 1921. május 20-án kelt végrendeletében a művei elárverezésre felkért szakértők sorában Petrovics Elek, Lyka Károly, Nemes Marcell és Lázár Béla mellett egyetlen festőként Vaszary Jánost nevezte meg. (RRM Adattár, Itsz.: 2622.). Halálát követően a Szinyei Merse Társaság emlékünnepén Vaszary felolvasásában hosszan elemezte festőbarátja munkásságát. (Vaszary János: Rippl-Rónai művészete és jelentősége. [Pesti Napló, 1928. febr. 4. 10.] In: Mezei 1994. 97-104.) 99 Fülep 1906A 9. 100 Oklevél. Prima Esposizione Internazionale d'Arte Decorativa Moderna. Torino 1902. Diploma d'Onore. MNG Adattár, Itsz.: 21010/1981. A Vaszary által tervezett textilekről ld. bővebben Őriné Nagy Cecília tanulmányát katalógusunkban. 101 [n. n.]: A velencei kiállítás magyar terme. Magyar Iparművészet, 1905. 4. sz. 222-223. 102 1906 Milánó (Vaszary kiállított iparművészeti munkái: Ex-libris, plakát, fejléc, szőnyeg). Vö.: A művész által kitöltött „Kérdő-ív", i. m. (4. j.); [n. n.]: Kitüntetések. Művészet, 1907. 1. sz. 70. 103 1900 körül. Lappang. R.: Magyar Iparművészet, 1900. 1-2. sz. 35. 104 PL: Maurice Denis: Szakrális tánc, 1905-1906. Musée National d'art Occidental, Tokyo. R.: 1900. Exposition organisée par la Réunion des musées nationaux et le musée d'Orsay. Commissaire général: Thiébaut, Philippe. Paris, 2000. 116. 105 1901-ben az Iparművészeti Társulat, a Szegedi Képzőművészeti Egyesület és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közösen nagy iparművészeti kiállítást szervezett a szegedi kultúrpalotában azzal a céllal, hogy „a nemzet nagy zömét, a középosztályt megnyerjék a tisztultabb ízlésnek". A kiállításon Vaszary János, Kovalszky Sarolta és a torontáli szőnyeggyár kivitelezte textilmunkái szerepeltek. Seress Gyula: A szegedi iparművészeti kiállítás. Vasárnapi Újság, 1901. 38. sz. 614. Az 1900-as párizsi világkiállítás bíráló bizottságában választmányi tagként részt vett Vaszary János is. Ld.: [n. n.]: A m. iparművészeti társulat választmányaMagyar Iparművészet, 1898. 5. sz. 236. Vaszary 1904-ben belépett a Társulat rendes tagjainak sorába: [n. n.j: Hivatalos tudósítások. Magyar Iparművészet, 1904. 4. sz. 200. Vaszary iparművészeti társulatbeli működéséről ld. katalógusunkban Őriné Nagy Cecília tanulmányát. 106 A Vaszary 1912-es gyűjteményes kiállításán (1912 Művészház) 108. kat. számon szereplő, Alvó fiú című kép a katalógus szerint „K. Lippich Elek úr" tulajdona. 107 Wigand rajzát Paravent címmel közli: Magyar Iparművészet, 1900. 4. sz. 188. 108 Vajda Ernő: Műbarátok Köre kiállítás. Műcsarnok, 1901. 18. sz. 254-255. 109 1901 Műbarátok Köre. Vaszary művei: kat. 12-92. 110 Dalmady 1915. 149-150. 111 A The Studio című lap 1900-ban reprodukálta a főváros későbbi (1906-1917) progresszív szellemű polgármestere, Bárczy István péceli kerti ebédlőjének fotóját. A Thoroczkai tervezte enteriőrben a falon Vaszary Kislány cicákkal című szőnyegének egyik változatát fedezhetjük fel. The Studio, 1900. 206-208; R.: Toroezkai Wigand Ede: Hímes udvar. Bp., 1916. 60. 112 Wigand Ede: Architectura. Bp., 1936. o.n. 113 A motívum feltehetően Vaszarytól származik, ugyanis 1889-1890-es konvolutumában nagyobb méretben szerepel már e figura. MNG, Itsz.: F. 92.52/31. 114 Fidus (Hugo Höppner): Fényfohász {Lichtgebet). 1894. Deutsches Historisches Museum, Berlin; Ludwig Fahrenkrog: Szent óra (Die heilige Stunde), 1912. R.: Wolbert, Klaus: Die Nackten und die Toten des „Dritten Reiches". (Kunstwissenschaftliche Untersuchungen des Ulmer Vereins, Verband für Kunst- und Kulturwissenschaften, Band XII.) Giessen, 1982. 110-111. 115 Toroezkai Wigand: Hímes udvar i. m. (111. j.) 18-19. A házat Vaszary Jánosné végrendeletében Tata városra hagyta azzal a kikötéssel, hogy művésztelepként működjön. A Művész köz 3. alatt található házban napjainkban a tatai Kuny Domokos Múzeum gazdasági irodái működnek. 116 Petrovics Elek: Lakóház és otthon. Művészet, 1907. 1. sz. 24. 117 Vaszary Jánosné: i. m. (75. j.) 46. 118 Ld. Földi Eszter tanulmányát katalógusunkban. 119 Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Bp., 1898. „Képekkel díszítették a magyar festők": Baditz. Csók, Faragó, Fényes, Feszty, Glatz, Grünwald, Hegedűs, Ipoly, Karlovszky, Lötz, Márk, Mednyánszky, Mannheimer, Olgyai, Pálya, Réti, Thorma, Tornyai, Vaszary. 120 Bródy: i. m. (119. j.) 20., 69., 141. 121 Bródy: i. m. (119. j.) 16. 122 1909, olaj, vászon, 130 x 85,5 cm, j.j.L: Vaszary J. Magántulajdon 123 1910 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 77, 78; 1914 Bécs, kat. 161, 162. 124 Rippl-Rónai József: Karcsú nő vázával, 1894. Magántulajdon. Ld.: Rippl-Rónai József 1998. kat. 28. 125 Spanyol táncosnőt örökített meg 1905-ben, a Bolero című kisméretű fatáblán. Tudomásunk van a Spanyol táncosnő című festménnyel azonos beállításban rajzolt figurát mutató grafikai lapról, melyet a felirat tanúsága szerint Madridban készített. Reprodukciója a 326. szám alatt található a Révész István által összeállított fotógyűjteményben, melyben a Vaszary hagyatékából Révészhez került müvek bélyeg nagyságú reprodukciói számozva sorakoznak. MNG Adattár, Itsz.: 23272/1991.10. A táncosnő variációs rajzai megtalálhatók Vaszary 1905. május 15-i vázlatkönyvében: MNG, Itsz.: F. 74.29/6, 7, 8. 126 1909, pasztell, papír, 63 * 45 cm, j.b.L: Vaszary J. 1909 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 151; 1910 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 88; Kieselbach Galéria, 9. aukció, 1999, kat. 74. 127 Alapítók: Ferenczy, Szinyei, Rippl-Rónai. Tagok: Fényes, Glatz, Strobentz, Perimutter, Kosztolányi Kann, Olgyay, Körösfői-Kriesch, Magyar Mannheimer, Réti, Iványi Grünwald, Thorma, Csók, Czóbel, Márffy, Ferenczy Valér. Kiállításaikon meghívottként részt vett: Czigány, Perlrott, Ziffer, Bornemisza, Boromisza. Ld.: Parádi Judit: Szintézis és megújulás a MIÉNK keretében. In: Magyar Vadak 2006. 123-128. Vö. még katalógusunkban Kopócsy Anna tanulmányát. 128 1908 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 150-161; 1909 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 151-153; 1910 Nemzeti Szalon MIÉNK, kat. 72-88. 129 Lengyel Géza: A MIÉNK. Nyugat, 1909. 5. sz. 281-283. 130 Haulisch 1978. 18-21.