Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - PLESZNIVY EDIT: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között

31. Espada, 1905 R.: Petrovics-Kárpáti 1941. 21. kép 32. San Juan De Los Reyes temploma Toledóban, 1905 Magántulajdon Csak archív fotóról ismert a Víztükör

77 című festmény (30. kép), melynek visszafogott líraiságát Lázár Béla leírása érzékelteti: „A tónusfátyol finomsága, mely csodálatos gazdagsággal van árnyalva. A föld és a víz színegysége, mely csak hajszálfinomságú árnyalatokban tér el. Sárgás-zöld a fa lombja, de minő puhán zöld; sárgászöld a víz tükre, melynek ragyogó tisztaságában hosszas imbolygó elmerüléssel tükröződik a fa koronája, mély zöld árnyékokban, a napfény felé kivilágosodva, a sárgás-zöld ezüstös árnyalataiban egybeolvadva."

78 A Balaton kitüntetett helyet kapott Vaszary tájfestészetében. A 20. század első évtizedében szinte évente, többször is megfestette a tavat és környékét,

79 de a magyar tengeren vitorlázók, strandolok sokasága az 1920-as és 30-as években is rendre felbukkant képein.

80 A somogyi születésű művész fiatal korában sokat tartózkodott Keszthelyen, jól ismerte és kedvelte e vidéket. A Balaton támogatása és népszerűsítése ugyanakkor társadalmi közügy is volt a századelőn.

81 1905-ben friss szemléletű tájképi ciklus született Vaszary ecsetje nyomán, amikor kéthónapos tanulmányútra Olaszországba, Franciaországba és Spanyolországba látogatott. Utazása anyagi fedezetét a pataki Szentháromság-templomba készített főoltárkép honoráriumából tudta biztosítani.

82 Dél-európai körútja során felkereste a nevezetes műemlékeket, múzeumokat, és eljutott a velencei nemzetközi kiállításra is, ahol több alkotása szerepelt. 1905 tavaszán, közvetlenül utazása előtt jegyezte el Rosenbach Máriát. Ennek az érzelmi kapocsnak köszönhető, hogy a szerelmes ifjú szinte naponta érkező levelei gazdag forrásul szolgálhatnak az utókornak, és segítik a képciklus keletkezési körülményeinek, a művész úti állomásainak pontos feltérképezését.

83 A mediterrán városokban szerzett képi élményeit Vaszary a helyszínen azonnal rögzítette kisméretű fatáblákon.

8

" „A harangok zúgnak a piazzán, ezen a világ legszebb Szalonján, hemzseg Európa. Mert úgy tömve van a sok embertől Venezia, hogy egész karavánok sétálnak ide s tova az Isten ege alatt. [...] Még csak egy kis vázlatot tudtam itt festeni - az egész hetet nézegetéssel, sétálással töltöttem"

85 - írta utazása első állomáshelyéről. A következő úti cél DélFranciaország volt: „Minden nap pingálok, most festettem Monte-Carlóban és itt Nizzában is a tengerpartot; elképzelhetetlenül színes itt minden."

86 Majd Spanyolország következett: „25-én megnéztem a Corridát, spanyol bikaviadal. Hát a tavalyi pesti ehhez képest persze csak operett: mert a madridi echt és - borzasztó! Az Arena (Plaza de Toros-on) egy óriási Colosseum (nagyobb, mint a római) s 14000 ember számára épült - s tömeg volt [...] Négy bikát öltek meg azon a délután. A bevonulás gyönyörű volt, festői: elöl két fekete lovag, utánuk a banderillók [...] A bikák barnák nagyok (sötét) és igen vadak voltak: dühösen rohantak be,