Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

Klebelsberg - egyéb jelentős beruházások koncipiálása mellett - 1926-ban megbízta Kotsis Iván építészt a tihanyi Biológiai Kutató Intézet tervezésével. Ez lett az első rendszeres természettudományi kutatóintézet Magyarországon. Kotsis Iván József főherceg Balaton-parti kastélyával harmonizáló, „olaszos jellegű", három egységből álló épületegyüttest emelt.

3 Az intézet feladata lett, hogy pótolja a hasonló célú fiumei létesítményt, ugyanakkor lehetőséget nyújtson a külföldi tudományos kutatómunkába való bekapcsolódáshoz, egyszersmind Magyarország megismertetéséhez, sőt: turisztikai és idegenforgalmi vonzerőt is képviselhetett. Már az intézet alapításának ténye is vegyes érzelmeket váltott ki a magyar közéletben. Míg a Nemzeti Újság „az alkotó kultúrmunka nagy ünnepének" nevezte a Biológiai Intézet alapkőletételét, és részletesen közölte a miniszter beszédét, valamint Hóman Bálintnak (akkor a Nemzeti Múzeum igazgatójának), a Magyar Tudományos Akadémia képviselőjének és másoknak üdvözlő szavait, a Milotay István szerkesztette Magyarság vezércikke Fenn az ernyő, nincsen kas címmel elmarasztalta a gazdaságpolitika fejlesztéséhez képest - úgymond - túlságosan előrelendülő kultúrpolitikát, és a „külsőleg ugyan csillogó, de hatásában esetleg részes eredmények" elérésének kilátásaival riogatott. Ugyanezen számban gúnyos hangú verses pamfletet közölt A tihanyi alapkő (Tudományos tragédia, három sorsfordulatbari} címmel, mely köznevetség tárgyává tette a műveletlen, tájékozatlan képviselőket, és öntömjénezéssel vádolta a minisztert.

4 Klebelsberg igyekezett megmagyarázni intézkedéseinek mozgató rugóit, felvilágosítani a közvéleményt: „ha nem akarjuk, hogy egész monumentális művészetünk elsorvadjon, állami megrendelésekre van szükség".

5 Koncepciójának részeként készítette el nagyméretű festményét a debreceni tudományegyetem számára Iványi Grünwald Béla és Rudnay Gyula, Dudits Andor pedig falképeit az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületéhez, és ily módon Vaszary is murális megbízáshoz jutott. A tihanyi intézet kertjében Pásztor Jánostól rendelt díszítő szobrokat - így a „haladó" és a „konzervatív" irányzat egyaránt lehetőséget kapott. A Fiúméban 1927-ben megrendezett II. nemzetközi kiállításon Vaszary bemutatta Halászok a Balatonon című képét, mely az egykorú tudósító szerint „felejthetetlen élményt jelentett külföldi műkritikusoknak is".

6 Vaszary díjat is kapott érte. Petrovics Eleknek a miniszterhez intézett leveléből arról értesülünk, hogy ez a kép ugyan a Biológiai Intézet számára készült, de mégsem oda fog kerülni. Mivel az intézet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem része, a vételárat (1600 pengő) a Szépművészeti Múzeum kifizette, de a mű további sorsáról döntést kér. A múzeumban leltározott festményt Tihanyban letétként helyezik el.

7 Nem ismeretes, hogy a művész kapott-e bármilyen hivatalos instrukciót, illetve körvonalazták-e a falikép (pannó) tárgyára vonatkozó elképzeléseket. Petrovics Eleknek ugyanis azt