Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - BOROS JUDIT: Naturalista életképektől a realista kompozíciókig. Vaszary János festői pályájának első korszaka

2. A féléves részvételi díj befizetését igazoló számla a Julian Akadémiáról, elő- és hátoldal (kat. D6o) 3. William Adolphe Bouguereau: Pásztorlányka, 1891 Magántulajdon © Christie's Images Ltd 2007 Galéria Grafikai Osztályán és (kisebb számban) Adattárában őrzött vázlatfüzetek és konvolutumok

8 támpontokat biztosítanak a művészi életrajz felépítéséhez. A legkorábbi vázlatfüzet borítóján az 1884-es évszám olvasható, ez még Vaszary kolozsvári gimnazista korából származik, de lapjain több későbbi vázlat is található.

9 Ezek a rajzok meglepően érettek, de többségükben nyilvánvalóan másolatoknak tekinthetők. Olyan embert mutatnak, akinek a jövőben olyasmit kell majd begyakorolnia, amit alapjában véve már tud. A mintarajztanodai évekből való vázlatfüzet és a különböző vázlatlapok kezdetben gipszmodellek alapján készült, igen jó formaérzékre valló rajzokat, majd egyre több portrét tartalmaznak. Az antik gipszfejek rajzaiban határozottan érzékelhető a formák tipizálásának igénye. Teljes alakot csak egyetlen, kompozíciós gyakorlatként készült lapon találunk. A lap alján a következő mondat olvasható: „Rajzolni annyit tesz, mint a természet által nyújtott, s geometriai alakzatokban nyilvánuló anyagokkal aesthetikailag elbánni. (Székely)"

10 A tanárától idézett mondat értelme szerint Vaszary a rajzolás folyamatában az eleve geometriai (elvont) alakzatokban megnyilvánuló természeti elemeket kívánta egy meglévő esztétikai rendszer elvei alapján elrendezni. Az a lehetőség, hogy a rajzolás egy geometrikus, organikus stb. forma látványhű követése is lehetne, csak tanulmányainak következő éveiben merült fel benne, és vált egy időre napi gyakorlattá számára. 1887-1889 között a müncheni Akadémián, illetve a vele feltehetően párhuzamosan látogatott Hollósy-körben ismerkedhetett meg a szélsőségesen részletező naturalista ábrázolásmóddal. Rajzolni Gabriel von Hackl, festeni Ludwig von Löfftz osztályába járt." (1. kép) Több, elsősorban férfimodellről készült tanulmánya maradt fenn ebből az időből, de a müncheni rajzok között számos portré is található. 1887-ből ismerjük első olajképét, egy Önarcképet (kat. 1), mely bár Székely közismert fiatalkori Önarcképének (i860, MNG) beállítását követi, felületkezelése a francia naturalizmus szenvtelenségre törekvő festésmódját idézi. Az 1888-as Virágáruslány (lappang, ld. kat. 6) pedig Hollósy Simon Merengő (1886, MNG) című képének lírai hangulatához, tónusos ábrázolásmódjához áll közel. A második müncheni év befejezése után a fiatal magyar festők zöméhez hasonlóan Vaszary is a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Nyáron otthon dolgozott, ekkor festette Vaszary Kolost ábrázoló első arcképét.

12 A portré visszafogottságával, ökonomikus festői eszközeivel, erős fény-árnyék kontrasztjaival a Benedek-rendi szerzetes, ekkor pannonhalmi főapát egyéniségének rendíthetetlen erkölcsiségét és hitét hangsúlyozza, míg festői nyelvezetében a Leibl-kör elvont, kissé merev naturalizmusának hatása érzékelhető. A Julian Akadémia Párizs - és egész Európa - legfrekventáltabb művészeti szabadiskolája volt a 19. század végén.

11 Bár tanítási módszere nem sokban különbözött az École des BeauxArts módszerétől, és számos tanára mindkét intézményben korrigált, a Juliánt liberális, a modernizmus szellemében oktató iskolaként emlegették. Ezt a modern szellemiséget részben maguk a növendékek biztosították. Szokás volt ugyanis, hogy a már hosszabb ideje ott dolgozó festők tanácsokkal látták el a kezdőket, sőt adott esetben szabályosan korrigáltak nekik. De ezen túl, a Juliánban tudomást lehetett szerezni a művészeti élet eseményeiről, a kiállításokról, a legújabb festészeti irányzatokról. Innen indult 1889 körül a Nabis-csoport is, amelyhez a Juliánt néhány hétig látogató Rippl-Rónai József is csatlakozott. Vaszary 1889 őszén érkezett Párizsba, fennmaradt első párizsi szállodaszámlája 1889 októberéből való.

1

" Ugyanabban a Rue Jacob 17. alatti Hotel de Bordeaux-ban szállt meg, ahol a fiatal magyar festők többsége. November elején iratkozott be a Julian Akadémiára, Adolphe William Bouguereau és Tony Robert-Fleury osztályába.

1S (2. kép) Bouguereau, aki az egyik legnagyobb kortárs festőnek számított, a klasszikus ideált képviselte. Formai tökéletességet megcélzó eklekticizmusának és tematikai sokféleségének (falusi életképek, mozgalmas antik jelenetek, bizánciasan merev kompozíciók) hatása alól Vaszary sem vonhatta ki magát, már csak azért sem, mert a Juliánon közcsodálatnak örvendő Jules Bastien-Lepage, és általában az úgynevezett „finom naturalisták" festésmódja sem állt távol Bouguereau modorától. (3. kép) Vaszary már a Hollósy-körben hallhatta Bastien-Lepage dicséretét, és kétségkívül ismerte képeit, saját naturalista kompozíciói azonban szenvtelenebbek és főleg elvontabbak, mint a francia mester munkái.