Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

141. Akt Buddhával, 1926 körül / Nude with Buddha, c. 1926 Olaj, vászon, 100 x 80 cm J.b.f.: Vaszary J. Magántulajdon Kiállítva: Mű-Terem Galéria, 14. aukció, 2003, kat. 178. R.; 2007 Mű-Terem, kat. sz. n. R. 115. Irodalom: Gerő Ödön: Vaszary János. In: Uő: Művészetről, művészekről. Bp., é. n. [1939] 274. A teozófia és a spiritualizmus gondolatvilága a húszas években számos képzőművészre hatott. A Nyugat-Európában a két világháború közötti időszakban kialakult bonyolult társadalmi viszonyok, az elmagányosodás és kiábrándultság következtében az emberek egyre nagyobb érdeklődéssel fordultak a keleti vallások felé. Vaszary János Kelet-Nyugat című, 1925-ös műve a téma emblematikus feldolgozásaként is interpretálható. (Az 1930-as években a műről litográfiái sorozat készült, ezzel magyarázható ismertsége és népszerűsége.) Az Akt Buddhával című kompozíció ennek egy továbbgondolt variánsa. Míg az első képen Buddha szinte csak sziluettként ábrázolt alakja egyenrangú a nyugati világot megtestesítő, magabiztos vonalvezetéssel megformázott nő alakjával - tekintetük nem, csupán kezük kapcsolja össze a két figurát -, addig az újrafogalmazott változaton Buddha szoborszerűen megfestett tömbje már szinte a felület egészét uralja. A keleti gondolkodás mellett a keleti művészet sajátosságai is megjelennek a képen. A nagy, dekoratív színfoltok uralta felületek, a síkszerűség, a háttér hatalmas alakja a japán fametszetekről ismert. A franciás könnyedségű vonalvezetés az École de Paris művészeinek stílusát idézi. Ez az ellentétbe állított formai, illetve tartalmi párhuzam biztosítja a művek enigmatikus erejét. Jóllehet Vaszary nem azonosult a keleti gondolkodás szellemi áramlataival, a két kultúrkör találkozásának bizarr együttese foglalkoztatta. „A teljesség, az elvesztett" újra megtalálásának vágya érhető tetten. Bálint Jenő így jellemzi Vaszaryt: „Érzésvilága szinte magnetikus erővel a keleti miszticizmus varázslata felé húzza újabban; annak ideológiája izgatja képzeletét, inspirálja festői elmélyülésre, őt, a nyugat kultúráján neveltét, aki ennek a kultúrának minden ízével, narkotikumával teljesen betelt." (Bálint 1927. 23.) N. P. Buddha akttal, 1926 körül Magyar Nemzeti Galéria