Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

93- Profil, 1912 körül / Profile, c. 1912 (Női arckép; A művész feleségének arcképe; Női profil) Olaj, vászon, 69 * 55,7 cm j.n. MNG, Itsz.: 51.718 Proveniencia: a Vaszary-hagyatékból, 1951. Kiállítva: 1912 Művészház, kat. 142. (Profil) R. 6; 1940 AlmásyTeleki, kat. 132. (Profil [A művész feleségének arcképe]); 1961 MNG, kat. 78. (Női profil). Irodalom: (m. e.) [Magyar Elek]: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Magyarország, 1912. március 24. 13; (N. M.) [Nemes Mihály]: Vaszary János kiállítása a Művészházban. Budapest, 1912. március 24. 10; Gerő 1925. R. 246; Haulisch 1978. 23. A Profilt Vaszary 1912-es gyűjteményes kiállításán láthatta először a közönség. A kritikusok egy része kifogásolta, hogy az 1910 és 1912 között született festményeken a szín túl tompa és fakó, Vaszary szándékosan háttérbe szorítja, s kiforratlan, illetve sikertelen próbálkozásoknak találták azokat. „Egyik asszonyi portréján a kolorit puritánságából csak annyi sikerült, hogy a fej monoton és száraz, a rajz, meg szín kettéosztottan, egymás mellé rendelten jelentkezik" - írta Bálint Aladár.

1 Voltak azonban, akik fenntartások nélkül elfogadták a freskó jelleget, és nem hiányolták a Vaszarytól megszokott kivételesen gazdag koloritot.

2 A művész feleségét, Rosenbach Máriát ábrázoló arckép kifejezetten síkszerű, statikus összhatását a végletesen kicsavart beállítás, a szigorúan oldalnézetű fej és a szembenézetből enyhén elforduló törzs feszültsége sem bontja meg. Mind a határozott kontúrral egybefogott alak, mind a semleges halvány kék háttér esetében grafikákra jellemző satírozással hordta fel Vaszary a festéket. A sematikus, jelzésszerű test ellentéteként az arcot és a kezet modellálás hangsúlyozza, s az előbbit az arcvonások karakteres, egyénített megformálása a kép főszereplőjévé avatja. Az 1911 körül készült, fesztelenebb, bensőségesebb Színek kékben (A művész feleségének arcképe) című festménnyel összevetve a Profilon a kimerevített póz monumentális hatást eredményez. A kép számos vázlat és tanulmányrajz szintéziseként jött létre. A profilnézetű, kontyba fogott hajú női fej megoldásai az egyiptomi és asszír művészet által ihletett rajzokról ismerősek.

3 Vaszary párizsi vázlatkönyvében a Síva- és Buddha-szobrokat megörökítő rajzok között feltűnik a kompozíció első változata/

1 A felemelt jobb kéz függőleges, a hüvelyk- és mutatóujját összeérintő tartása a keleti szobrokról kölcsönzött motívum. Ez a felemelt, dinamikusabb kéztartás alakult át az olajképen a bizánci és trecento műveket, és az azokból merítő kortárs alkotásokat idéző, kissé lapátszerű bal kéz nyakláncot érintő mozdulatává, mely kétségtelenül harmonikusabban illeszkedik a statikus kompozícióba. D. 0. 1 Bálint 1912. 653-654. 2 (m. e.) [Magyar Elek]: Vaszary János gyűjteményes kiállítása. Magyarország, 1912. márc. 24. 13. 3 MNG, Itsz.: F 92.1/32; MNG, Itsz.: F 92.1/47; MNG, Itsz.: F 92.1/72. 4 Vaszary párizsi vázlatkönyve, 1910. j. a borítón belül: Paris, 1910. maj. 12. MNG, Itsz.: F 92.24/22.