Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Katalógus - Festmények

6o. Pihenő nógrádi búcsúsok, 1905 / Pilgrims in Nógrád Resting, 1905 Olaj, vászon, 111,5 x HLS cm J.b.f.: Vaszary J. 1905 MNG, Itsz.: 3285 Proveniencia: a Szépművészeti Múzeum vétele 1906-ban. Kiállítva: 1906 Nemzeti Szalon, kat. 42; 1911 Róma, kat. 287; 1912 Amszterdam, kat. 515. R; 1961 MNG, kat. 52; 1980 Kaposvár; 2000 Kaposvár. Irodalom: Lázár 1906. 285. R.; Lázár 1923. R. V. (Búcsúsok); Petrovics 1941. IX; Kárpáti 1941. XX; Vaszary János naplója. (Radocsay Dénes kísérő szövegével). [Szépművészet, 1944. 11. sz. 318.] In: Mezei 1994. 28-29; Haulisch i960. 21. R. 11. kép; Lyka i960. 943. R. 945; Perneczky 1970. 5; Haulisch 1978. 19. R. 43. kép; Magyar művészet 1981. I. 396. (Szabadi Judit); Rum 2005. 14. R. 16. kép. Kevés alkotás története és születése dokumentálható olyan pontosan, mint a pihenő nógrádi búcsúsokat ábrázoló képé. Amikor Radocsay Dénes a Szépművészet című folyóiratban 1944-ben közreadta Vaszary János naplójegyzeteít, részletesen kitért a művész feleségének a naplót kísérő visszaemlékezéseire is. Érthető, hogy Vaszaryné, született Rosenbach Mimi részletesen emlékezett minden apró mozzanatra, hiszen a kép keletkezése az eljegyzésük és esküvőjük közötti időszakra esik. Vaszaryné a Nógrád megyei Rétságról származott, így a kép témája kü­lönösen közel állt hozzá: „Még élénken emlékszem Nagyboldogasszony napjára: a nyári virágok káprázatos színpompájára, a templomba zarándokló falusi nép ruháinak tarkasága egybeolvadt a ragyogó napsütésben, mintha diadalmámorban úszott volna az egész világ a menny­ország királynéjának felmagasztaltatása ünnepén. Ezen a napon született meg gondolatban Vaszary Jánosnak egyik legnevezetesebb képe [...]. Templomba menet ugyanis Rétság és Szántó között az erdő szélén egy csoport falusi asszonnyal találkoztunk, akik egy fa alatt megpihentek, s ő a gyönyörű színes ruhák láttára azonnal elhatározta, hogy ezt a képet megfesti. E célból szeptember elejére Rétságra költözött, egy parasztházban bérelt lakást, s ott nemcsak a tervbe vett búcsúsokat, hanem még sok más érdekes dolgot festett." Mindez a Vaszary festésze­tében döntő fordulatot hozó 1905-ös évben történt. Az április és július közötti hónapokat Itáliában és főleg Spanyolországban töltötte, ahol festészete színesebb lett, képeinek tematikája eloldódott a narratív kötöttségektől, s inkább az impressziók, a fények és színek változatossága felé mozdult el. Spanyolországi tanulmányútjának eredményei zömében kisméretű kompozíciókban öltöttek testet. Ezért is jelentős a Pihenő nógrádi búcsúcsok, mivel az a szabadabb, kötetlenebb, impresszionisztikus látásmód, amit 1905-ben elsajátított, ezen a képen öltött először reprezentatív formát. A kép az úgynevezett színes korszakba való átmenet meghatározó jelentőségű műve, s ezt a Vaszaryról szóló szakiroda­lom már a kezdetektől fogva hangsúlyozta is. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom