Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)
Katalógus - Festmények
Fiatal fiúalak, 1896 Vázlatkönyv lapja, Magyar Nemzeti Galéria, Adattár 29. Pávákat etető fiú, 1901 / Boy Feeding Peacocks, 1901 Olaj, fa, 60 * 39 cm J.b.L: Vaszary J 901 Magántulajdon Kiállítva: 1917 Művészi Interieurök, kat. 13; 1933 Postatakarékpénztár LXV., kat. 871. R. X. tábla; 1933 Postatakarékpénztár LXVII., kat. 886; 1933 Postatakarékpénztár LXVIIL, kat. 912; 2006 Belvedere Szalon, 12. Művészeti aukció, 2006, kat. 220. R. Irodalom: Haulisch 1978. R. 16. kép; Haulisch Lenke: Vaszary János meditációja. Magyar Művészeti Fórum, 1999. 1. sz. 11-13. (Újraközölve: Belvedere Szalon 12. művészeti aukció, katalógus. Bp., 2006. 217-220.); Modern magyar 2003. R. 27. kép. Az 1901-re datált Pávákat etető fiú az utolsó szimbolista tartalmú szecessziós festmény az életműben. Bár a tematika paradicsomi, illetve aranykori hangulatot idéz föl, a kép mélyebb és komplexebb szimbolikus tartalmai alig fölfejthetőek. Haulisch Lenke 1999-es tanulmányában a művet a magyar népköltészet pávaszimbolikájával, sőt az életfa jelképiségével hozta összefüggésbe, ez a szemlélet azonban Vaszarytól teljességgel idegen. A mindig a modernség bűvöletében élő Vaszary számára sokkal inspirálóbb volt a divat és az újdonság, a hangulatok és élmények közvetlen megidézése, mint az összetett, szimbolikus tartalmak földolgozásának igénye. A Pávákat etető fiú hangsúlyozottan stabil, a vízszintes és függőleges erővonalak finom egyensúlyán nyugvó kompozíciójában, az örök életet jelképező páva és az aranykori meztelenségében megjelenő ifjú szimbolikus utalásaiban egyrészt még mindig a nagy témát kereső akadémikus művészt érezzük. Ugyanakkor a fiú kézmozdulata, mely egyszerre a magvetőé és a koldusé is, egy városi proletárfiú vézna alakját idéző, kissé görnyedt testtartása, kifejezetten unott arckifejezése, az egykedvűen csipegető pávák baromfiudvarba illő banalitása mintha idézőjelbe is tenné ezt a nagy akadémiai tradíciót. Minden sokkal egyszerűbb és hétköznapibb, mint azt a nagy mitológiai utalások alapján elvárhatnánk, ugyanakkor a kép bizarr kékes-zöldes színharmóniái, sejtelmes hangulata mégis a századforduló szimbolista tendenciáihoz kapcsolják a művet. B. G.