Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - RÉVÉSZ EMESE: „Modern művészetet - az ifjúságért!" Vaszary János művészetpedagógiája

élő mesternek a magyar képzőművészeti akadémiáról való elbocsátása a színvonalnak beláthatatlan süllyedését fogja maga után vonni. Annak a fellendülésnek, amelynek az utolsó kilenc év alatt szemtanúja volt az ország, az ő munkásságuk és művészetük volt az élesztője. Távozásuk a főiskoláról beláthatatlan bonyodalmakat kelt, mert vagy negyven év előtti állapotokra, a mintarajziskola nívójára veti vissza a főiskolát."

18 RÁZSÓ KLÁRA MAGÁNISKOLÁJÁBAN Az elbocsátással nyilvánvalóvá vált, hogy Vaszary és az általa képviselt irányzat nem élvezi többé a hivatalos kultúrpolitika támogatását. A húszas évek végétől osztályában mind több baloldali fiatal talált menedéket, mivel Vaszary nem pártállásuk, hanem kizárólag szakmai munkájuk alapján ítélte meg növendékeit. Tanárként közömbös volt hallgatói származása vagy világnézete iránt, miközben a közhangulat mind aggodalmasabban mérlegelte mindezeket. Az illegális kommunista tevékenységgel vádolt Lőrincz Gyula elbocsátását megakadályozta.

19 Ezek a körülmények kiszorították Vaszaryt az intézményes művészoktatásból. Ahogy a századelőn is, pályája végén ismét a szabadiskolák világában találta magát. A harmincas években alternatív művésziskolák sokasága működött a fővárosban.

20 E magánintézmények felvirágzását jórészt egzisztenciális problémák magyarázták, hiszen általuk számos olyan művész, műkritikus és esztéta jutott rendszeres jövedelemhez, akiket 1919-es szerepvállalásuk évekre kirekesztett a hivatalos oktatási intézményekből. Amellett, hogy a magániskola mint vállalkozási forma viszonylag kiegyensúlyozott megélhetési forrást is jelentett az ott tanítóknak, a szakmai képzést nyújtó magánintézetek növendékeik számára is kenyérkereső foglalkozást biztosítottak. Különösen nagy igény mutatkozott erre a nők körében, akik a háború után a korábbinál jóval nagyobb arányban kényszerültek munkavállalásra. A korszakban főként az olyan gyakorlati ismereteket nyújtó, iparművészeti, alkalmazott grafikai képzést adó intézmények voltak népszerűek, mint Bortnyik Sándor 1928-ban indított Műhelye vagy az Orbán Dezső vezetésével 1932-ben megszervezett Atelier. Ezek mellett a rajzi, festői alapokat az olyan hagyományosabb festőiskolákban is el lehetett sajátítani, mint Hegedűs László vagy Gallé Tibor intézete. Vaszary iskolája ez utóbbi típusba tartozott.

21 Anna Margit visszaemlékezései szerint Vaszary mindjárt elbocsátása után Új Művészeti Iskola néven nyitotta meg iskoláját.

22 Ez a Rákóczi út egyik bérházában működő műterem, úgy tűnik, azonos volt azzal, amit névlegesen Rázsó Klára vezetett.

23 Az egykori tanítványok visszaemlékezései szerint ott a szabadiskolás hagyományok szerint folyt az oktatás: élőmodellek nyomán a növendékek stúdiumokat készítettek, amelyeket a rendszertelenül megjelenő Vaszary korrigált. Ez a műhelyszerű oktatás minden feszesebb tanrendi keretet mellőzött, a tanfolyamot vezető mester kötetlen beszélgetések során, napi gyakorlati problémákból kiindulva adta tovább tapasztalatait növendékeinek. Vaszary iskolája hamar kedveltté vált a rajzolni-festeni vágyó ifjak körében. Többségüket Vaszary hírneve csábította, és a rajzot inkább kedvtelésnek, mint élethivatásnak tekintették. Sokukat a sikeres főiskolai felvételi reménye vonzotta. Egy kisebb csoport pedig valódi menedéket talált a műteremben. Közéjük tartozott Szántó Piroska is, akit baloldali tevékenysége miatt tartóztattak le, majd bocsátottak el a Főiskoláról. Vaszary viszont szívesen fogadta a tehetséges növendéket iskolájába, ahol festéket, vásznat biztosított, és vevőt szerzett nélkülöző tanítványa számára.

2

" A kiemelkedő tehetségű női hallgatók közé tartozott Anna Margit, aki kiváló pedagógusként emlékezett Vaszaryra: „Ott ugyancsak modellről festettünk, de a Vaszary azt mondta, hogy dolgozzanak kérem otthon és hozzák be egy idő után, amit csináltak, és akkor megbeszéljük a dolgokat. így is csináltunk. Dolgoztunk. Aztán bevittük és letettük a földre és akkor Vaszary megnézte. Soha nem mondott semmi sértőt, soha nem mondott irányítót, hagyott mindenkit a maga meggyőződése szerint dolgozni."

25 Mellettük bejárt a műterembe rajzolni Vajda Lajos is, akivel ott ismerkedett meg az akkor mindössze húszesztendős Bálint Endre.

26 Velük együtt kirajzolódott azoknak a fiataloknak a köre, akik a magyar avantgárd második generációjának magvát alkották. 3. Zádor István: Vaszary János műtermében, 1937 Magyar Nemzeti Galéria