Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/3)

Tanulmányok: - FÖLDI ESZTER: „...modern plakátot csinálni...". Vaszary János alkalmazott grafikai tevékenységéről

Jegyzetek: 1 Rippl-Rónai József levele öccséhez, Ödönhöz, Neuilly, 1899. jún. 25. Közli: Ivánfyné Balogh Sára: RipplRónai József iparművészeti elvei és iparművészeti tevékenysége kiadatlan levelei nyomán. Művészettörténeti Értesítő', 1964. 4. sz. 269. 2 Lyka Károly: Művészi címlapok. Magyar Iparművészet, 1899. 5. sz. 210. 3 Vaszary János levele ismeretlen címzetthez, Bp., 1900. febr. 25, MNG Adattár, Itsz.: 3569/1939.1. 4 [n. n.J: Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1898. évi rendes közgyűlése. Műcsarnok, 1898. 1. sz. 4. 5 [n. n.]: A Nemzeti Szalon... Műcsarnok, 1898. 1. sz. 7. 6 [n. n.]: A műbarátok ösztöndíjának a pályabírósága. Műcsarnok, 1898. 20. sz. 192. 7 Kürthy Emil levele Vaszary Jánoshoz. 1891. nov. 29. MNG Adattár, Itsz.: 6093/1954. Kürthy „cinkográfiában sokszorosításra alkalmas rajzocskát" kért Vaszarytól. 8 Vaszary Kolos: Történelmi életrajzok az ifjúság számára. Bp., 1892. Öt életrajzot tartalmaz: Hunyady János, Szilágyi Erzsébet, Festetics György, Fejér György és Nagy Alfréd. Haulisch Lenke Vaszaryról írt monográfiájában Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művéhez készült illusztrációkat említ, de valójában Vaszary Kolos könyvéről van szó: Haulisch 1978. 55. 9 Wodianer Albert levele Vaszary Jánoshoz, Bp., 1892. ápr. 4. MNG Adattár, Itsz.: 6116/1954. 10 A nagyméretű ezüstleletet meglévő két lába mellett háromlábúra egészítették ki. Pulszky Ferenc: A polgárdi ezüst triposz. Archeológiai Közlemények, 1879. II. füzet. 1-6; Hampel József: Magyarhoni régészeti letetek repertóriuma. Második közlemény. Archeológiai Közlemények, 1879. füzet, 55-62. A legújabb kutatások szerint a tripus valójában quadripus, azaz négylábú volt. T. Bruder Katalin - Mráv Zsolt - Veres Kálmán: Az elrejtett quadripus. A polgárdi ezüstlelet értelmezése. Műtárgyvédelem, 2002. 46-65. 11 Wodianer Albert levele Vaszary Jánoshoz, Bp., é. n. [1894] szept. 14. MNG Adattár, Itsz.: 6115/1952. 12 Vaszary János vallomása. In: Bálint 1927. 8-9. (Kiemelés tőlem. F. E.) 13 Vaszary János: Rippl-Rónai József, a festő és az ember. Kézirat. MNG Adattár, Itsz.: 23272/1991.4. 14 Vaszary valószínűleg tényleg láthatott a Nabiktól műveket, mert Naplójában ezt írta: „az a csoport, mely Vuillard-, Denis-, Maillolból stb. állott és az élharcosok előretolt [...] voltak, csak akkor voltak láthatóak egy-egy műkereskedői kiállításon." Vaszary János naplója (Radocsay Dénes kísérő szövegével). [Szépművészet, 1944. 11. sz. 311-318.] In: Mezei 1994. 26. 15 Rippl-Rónai és a Nabis hatását bizonyítaná Vaszary Caroussel című akvarellje is, amely csak egy Révész István hagyatékában megmaradt diáról ismert. (MNG Adattár, Itsz.: 23220/1990.14.) A mű felidézi RipplRónai Carousseljeit, de Louis Anquetin íe rond point des Champs-Elysées (1889) című képét is. 16 Jirí Mucha: Alfons Mucha. Bp., 2005. 121. 17 Ld. Boros Judit tanulmányát katalógusunkban. 18 Mucha 1860-1939. Peintures, illustrations-affiches, arts décoratifs. Grand Palais, Paris, 1980. 21. 19 1898 Műcsarnok, kat. 255-524. 20 A „Magyar Iparművészet" szerkesztősége: Felhívás. Magyar Iparművészet, 1897-1898. 1. sz. 89-90. 21 X: A Thék Endre-féle zongoragyár plakátpályázatának eredménye. Magyar Iparművészet. 1898. 4. sz. 164. 22 Uo. 23 A kottacímlapot közölték rögtön elkészülte után a Grafikai Szemlében, itt közölték a litográfus nevét is: Kovács Károly. Grafikai Szemle, 1898. március, melléklet. 24 Vaszary egy saját tervezésű tükörkerethez is felhasználta a pávatoll motívumot. Kivitelezte: Riha Ferenc szobrász. R.: Magyar Iparművészet, 1900. 1-2. sz. 31. 25 Az Országos Széchényi Könyvtárban található az a levél, amelyet Vaszary írt Koródának a címlapról. OSZK Kézirattár, Itsz.: 1933/74. Ld. Melléklet. Ebben a szövegelhelyezést is említi. Itt jegyzem meg, hogy Vaszarynak ez a műve eddig a szakirodalomban nem volt ismert. 26 Mucha 1860-1939. i. m. (18. j.) kat. sz. 47. 27 Elképzelhető, hogy a megbízást a Lötz Károly tiszteletére kiadott Lotz-album szerkesztőbizottságának elnöke, gr. Batthyány Lajosné Andrássy Ilona közvetítette számára, akivel Vaszary a Műbarátok Körében ismerkedett meg. 28 MNG, Itsz.: F. 92.52/33. 29 Petőfi Album. A Petőfi Társaság megbízásából szerkesztette Bartók Lajos, Endrődi Sándor és Szana Tamás. Bp., 1898. 30 Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Bp., é.n. [1898] „Képekkel díszítették a magyar festők": Baditz, Csók, Faragó, Fényes, Feszty, Glatz, Grünwald, Hegedűs, Ipoly. Karlovszky, Lötz, Márk, Mednyánszky, Mannheimer, Olgyai, Pálya, Réti, Thorma, Tornyai, Vaszary. 31 1898 Iparművészeti Múzeum, kat. 587. 32 Petőfi Sándor összes költeményei hazai művészek új rajzaival és a költő arczképévet HI. Athenaeum, Bp., 1900. 33 A tíz kép: Disznótorban, 1. kötet, 147; Jövendölés, 1. kötet, 152, Mért nem születtem ezer év előtt? 1. kötet, 219; A költő és a szőlővessző, 1. kötet, 280; Mulandóság, 2. kötet, 20; Véres napokról álmodom, 2. kötet, 52; Kard és lánc, 2. kötet, 109; A tavaszhoz, 2. kötet, 190; Fiam születésére, 2. kötet, 237; A vén zászlótartó, műmelléklet. Az 1899 tavaszi műcsarnoki kiállításon már bemutatott három rajzot (1899 Műcsarnok, kat. 550-552.), az 1899 téli kiállításon még hármat (1899-1900 Műcsarnok, kat. 400-402.). 34 Pékár Gyula: Az esztendő legendája. Bp., 1899. Vaszarynak ez a műve a szakirodalomban eddig nem volt ismert. Vázlata megtalálható Vaszary egyik vázlatfüzetében, MNG Adattár, Itsz.: 6240/1954. 35 A címlapra eredetileg pályázatot írtak ki a Magyar Iparművészetben 1899-ben, ezen azonban Vaszary amennyire tudjuk - nem vett részt. Lyka: i. m. (2. j.) 210-215. Noha kiosztották a pályadíjakat (I. helyezés: Maróti Rintel Géza), az elkészült katalógust Vaszary címlapja díszítette. A döntésnek nyomát nem találtam, hacsak az nem magyarázza, hogy Vaszaryt már 1898 márciusában a párizsi világkiállítás egyik bíráló bizottságának tagjául választotta a Magyar Iparművészeti Társulat, [n. n.]; A m. iparművészeti társulat... Magyar Iparművészet, 1898. 5. sz. 236. 36 A Műcsarnok című folyóirat 1901-es évfolyama tudósít a Nemzeti Szalon évi rendes közgyűléséről, ahol elhatározták, hogy a Nemzeti Szalon „ezentúl állandó művásárt tart fenn hónaponként megújuló sorozattal." ([n. n.]: A Nemzeti Szalon évi rendes közgyűlése. Műcsarnok, 1901. 16. sz. 223.) Esetleg ez lehetett a plakáton hirdetett Magyar művészek állandó műkiállítása. Ebben az esetben a plakát 1901 után keletkezhetett. 37 Ceruza, papír, 376 x 268 mm, j.n., MNG, Itsz.: F. 92.50/75. 38 A Könyves Kálmán sorozatáról: Zsákovics Ferenc: A Könyves Kálmán Műkiadó Rt. művészi litográfiasorozata. In: Modern magyar litográfia 1998. 69-82. 39 1906 Nemzeti Szalon, kat. 15. 40 Zsákovics: i. m. (38. j.) 81. 29. j. 41 Dalmady 1915. 149-150. 42 Tempera, papír, 80 x 63,3 cm, MNG, Itsz.: XY. 64.6 43 MNG, Itsz.: F. 74.30. 44 A plakát megrendeléséről, esetleges felhasználásáról nem találtam forrást. 45 Az F. 76.108 és F. 76.109 Itsz. terveket a szakirodalom 1896-ra, illetve 1900 körülire datálta. Véleményem szerint - stílusuk és témájuk alapján - ez a két lap is 1912-ben, a többi borítótervvel egy időben keletkezett. 46 Lyka 1904. 2-3.