Kopócsy Anna: Új színben, Rózsa Miklós és művészönarckép-gyűjteménye 1932–1943 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2007/2)

31 Ellentétben például az UME-vel, amely önálló kiállítást rendezett ez évben is a Nemzeti Szalonban. Martyn Ferenc szerint a KUT februárra tervezett önálló éves kiállítást is. Végül nem került rá sor. Ld.: Martyn Ferenc levele Török Lajosnak, 1930. december 2. In: Martyn: i. m. (22. j.) 58-59. 32 Egy 1930-as tagnévsor szerint a KUT 50 törzstaggal és 59 rendes taggal rendelkezett. MTA MKI, Adattár, MDK-C-I13/41. 33 Bernáth: i. m. (14. j.) 53. 34 Ld.: Farkas Judit: Ars Hungarica. Bisztrói Farkas Ferenc és a két világháború közötti művészeti könyvkiadás, (kézirat, megjelenés előtt a Bisztrai Farkas Ferenc emlékkönyvben) 35 Tamás: i. m. (4. j.) 81. 36 Ifj. Frankel József szervezte a magyar művészeknek a milánói Pesaro Galériában rendezett kiállítását 1931 novemberében. Az ott kiállító művészek jó része valóban bekerült azok közé, akiknek a menedzselését vállalta 1932 májusától a műkereskedő. A KUT tagjai közül többek között Aba-Novák Vilmost, Bernáth Aurélt, Egry Józsefet, MolnárC. Pált és Szőnyi Istvánt választotta ki. 37 A Frankel Szalon történetének feldolgozása még várat magára. Frankel József egyébként meleg hangon emlékezett meg Rózsáról, akit előbb ismert meg a Gresham-kör művészeinél. Interjú Frankel Józseffel, Budapest, 1984. október 18-án. Készítette Ráth Zsolt és Szabó Júlia. MTA MKI, Adattár, MDK-C-l-1 50/3. 38 Hóman kultuszminiszter művészeti programját és reformterveit a kormányzó Horthy Miklóssal összhangban fogalmazta meg 1932. októberében: „újabb művészeti irányzatok jeles képviselőit is a nemzeti művelődés aktív és értékes tényezőinek tartom, s ehhez képest az ő támogatásukra is törekszem." Erre és ehhez hasonló passzusokra hivatkoztak a KUT és UME művészei 1932 novemberében rendezett Nemzeti Szalon-beli kiállításuk katalógusának előszavában. Hóman teljes programja számos napilapban megjelent, pl.: N. N.: A kormányzó a művészetek és művészi irányok nemzeti összefogásáért. Hóman Bálint kultuszminiszter nagyhatású művészetpolitikai tervei. Budapesti Hírlap, 1932. október 28. 3-4. 39 A mutatványszámnak eredetileg 1930 októberében kellett volna megjelennie, de - feltehetően anyagi problémák miatt - csak 1931 januárjában tudták kiadni. Az eredeti Dante kiadó helyett Biró Miklós nyomdájával kötötték meg az új szerződést évenként 10 számra. MTA MKI, Adattár, MKI-C-l-1 63/4-1. 9-11. A témáról ld. részletesebben: Farkas: i. m. (34. j.) 40 A már idézett (32. j.), 1930 februárjában készült tagnévsor szerint többek között Bene Gézát, Gadányi Jenőt, Klie Zoltánt és Peitler Istvánt megint ott találjuk a KUT tagjai között. Tag lett Képes György, Korniss Dezső és Trauner Sándor is, valamint - Rózsa meghívására - Apáti Abkarovics Béla, aki ennek ellenére sosem állított ki a KUT-ban. Számos külföldön élő magyar művész is (pl. Beöthy István, Vörös Béla, Blattner Géza, Martyn Ferenc, Mattis-Teutsch János) szerepel a névsorban. MTA MKI, Adattár, MDK-C-I13/41. 41 Kassák Lajos: A K.U.T. fiataljai. Munka, 1930. 12. sz. 382-383. A negatív kritikák közül a legplasztikusabb műleírást szokás szerint Kézdi-Kovács László adta a Pesti Hírlapban: A „Kut" a Nemzeti Szalonban. Pesti Hírlap, 1930. január 12. 11. 42 1938-ban a Tamás Galériában absztrakt kiállítást rendezett Párizsi magyar művészek címmel. Vaszkó Ödön: Önarckép, 1932 (kat. 14.) Scheiber Hugó: Szivarozó önarckép, 1932 körül (kat. 11.)